Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
2105 azt mondjuk, hogy igen, így van, fontos, hogy mi is szolidaritást vállaljunk azzal a költségvetéssel, amelyet a jelenlegi kormány a Magyar Orsz ággyűlés elé hozott. Azért is fontos ez, mert ha azt érzi valaki ebben az országban, hogy a magyarországi cigányságnak nem fontos az, hogy szolidaritást vállaljon az ország többségével, a józanul gondolkodó többségével, akik azt mondják, hogy igen, valóban ez a megszorítás költségvetése, valóban ez az a költségvetés, amit egyetlenegy állampolgár sem lát szívesen ebben az országban, de tudomásul kell vennünk, hogy ha azt akarjuk, hogy az országunk védelme gazdasági szempontokra vonatkoztatva biztosított legy en, akkor ezt a költségvetést úgy kell megformálnunk, hogy az mindenképpen elérje azt a célközönséget, akinek mi is szánjuk. Hogyan gondolom ezt? A mai napon már többen említették a vita során, hogy a magyarországi romák nemcsak a rendszerváltás legnagyobb vesztesei, hanem ennek a költségvetésnek is a legnagyobb vesztesei. Én ilyenkor mindig azt mondom, hogy igen, otthon is meg kell nézni, miből tudunk gazdálkodni. Azt gondolom, mindenki sokkal többet költene, mint ami a pénztárcájában van, de meg kell érte ni, hogy csak annyit lehet költeni, annyit szabad költeni, amennyi a pénztárcában van. Ebből az okból kifolyólag mondom azt, mi is azt mondjuk, hogy azokkal a költségvetési sorokon szereplő számokkal, összegekkel, amelyek bent szerepelnek a költségvetésben , jól kell tudnunk gazdálkodni. Mire gondolok? Elsősorban arra gondolok, hogy néhány tételben látni, érzékelni lehet, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva valóban visszalépés történt. Itt lásd, amiről ma már szó volt, a cigánytelepekre nem látunk forrást. Er re azt mondtam, még nincs a költségvetésnek vége, ezért bizakodom abban, hogy ez a sor talán vissza tud kerülni. De látom azt, hogy más sorokon viszont ott vannak azok a pluszok, amelyek mindenképpen szolgálhatják azt az értékrendet, hogy a kisebbségi önko rmányzatok - itt nemcsak cigány kisebbségi önkormányzatok vannak , összességében a cigány kisebbségi önkormányzatok működésére sokkal több forrás áll rendelkezésre, mint az elmúlt időszakban, mint ebben az évben vagy az ez előtti évben. Tehát ezért minden képpen fontos ezt megjegyezni, mert ez egy előrelépés. Fontos azt is megjegyeznem, látjuk, érzékeljük azt a társadalmi feszültséget, amiről már beszéltem, hogy hogyan lehet csökkenteni, hogyan kell csökkenteni. Biztosan nem úgy, ahogyan ma nagyon sokszor h allottam az ellenzéki padsorokból felszólalóktól, hogy ennek a kormánynak ezt a költségvetést mindenképpen vissza kell vonnia, ez a költségvetés nem ér semmit. Azt gondolom, ezzel mindig tudok vitatkozni, azért is, mert mindig azt kell ebben a költségvetés ben meglátnunk, hogy még milyen sorok vannak, milyen számok vannak, amelyekkel egyegy adott szituációban célt tudnak elérni. Mire gondolok? Varga László képviselőtársam nagyon erőteljesen kitért a hároméves óvodáztatásra. Nem szeretnék ugyanabba a csapdáb a beleesni, mint nagyon sok képviselőtársam az ellenzéki padsorokból, hogy visszanyúltak, hathét évről beszéltek. Mégis azt mondom, hosszú távon kell a romaügyben megfogalmazni olyan kitörési pontokat, amelyek fontosak lehetnek az integráció érdekében, ez ért tehát ha az óvodáztatást kiemeljük ebből a költségvetésből, és azt mondjuk, ebben a költségvetésben nézzük meg, milyen hozadéka lehet ennek a sornak, láthatjuk, hogy a hároméves óvodáztatás elindítása olyan hosszú távú, pozitív befektetése az országnak , amellyel a magyarországi cigányság mindenképpen jól fog járni. Azért járhat jól, mert akkor nem lesz az, amit egyébként most tapasztalhatunk, és a rendszerváltás óta, de előtte is folyamatosan tapasztalhattunk, hogy már az első osztályokban visszabuknak a gyerekeink, nem tudnak igazán versenyképesek lenni a nem ingerszegény közegből érkezett gyerekekkel. Tehát azt gondolom, hogy az óvodáztatásnak kulcsszerepe van, és akkor, amikor azt mondjuk, hogy nő ennek a számsora a következő évben, ez párhuzamosan az t jelenti, hogy ahol lehet látni, hogy csökkennek a romaintegráció forrásai, engem azért mégis abban erősít, hogy ezt a költségvetést el kell fogadnunk, mert az óvodáztatás a cigányság fontos kitörési pontja lehet. Azért is mondom ezt, mert látni, érzékeln i lehet, hogyha az óvodától egészen az egyetemig nem próbáljuk meg behatárolni
