Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 4 (171. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2022 rémhírterjesztés nagyon nagy hiba. Engem körülbelül két hete itt a parlament plenáris ülésén egy ennél kevésbé népes társaság előtt nagyon durván megszóltak, mondván, milyen alapon merem azt mondani, hogy m ínusz 1 százalékos növekedés lesz Magyarországon. S most éppen itt tartunk. Én ennél pesszimistább jós vagyok, de ezt most hagyjuk. Csak jelzem, a jelenlegi helyzetben azzal érvelni az ellenzék ilyen típusú megjegyzéseire, hogy hagyjuk már a rémhírterjeszt ést, szerintem nem helyénvaló. Elég rossz a helyzet ahhoz, hogy ilyen típusú megjegyzésekkel ne ámítsuk magunkat. Elnézést kérek Kékesi képviselőtársamtól - aki épp nincs a teremben , hogy belekiabáltam a hozzászólásába. Azt mondta, hogy ő bizony meg fogj a szavazni ezt a költségvetést. Ami persze nem olyan nagy bátorság egy kisebbségi kormánypárt képviselőjétől. Szeretném jelezni, hogy ilyen formájában mi nem fogjuk megszavazni ezt a költségvetést - csak hogy tisztázzuk, a taps elmarad majd a végén , mert azt gondoljuk, ez a költségvetés alkalmatlan arra a feladatra, amire született. Szeretném nagyon egyértelműen és világosan rögzíteni: nem költségvetésre van szüksége az országnak, hanem jó költségvetésre. Az az állítás, az a felelősségáthárítás, amit időn ként, sőt nagyon gyakran érzékelek MSZPs kormányzati politikusoktól - mások pedig most éppen nincsenek , ami arról szól, hogy ilyen válságban nem lehet azt megcsinálni, hogy ne fogadjunk el költségvetést, számomra elfogadhatatlan, mert annak a felelősség e, hogy a költségvetés milyen, olyane, ami segít az országnak vagy sem, a kormányé, s ezt a felelősséget nem lehet áthárítani semelyik ellenzéki pártra. Én a magam részéről nem veszem magamra azokat a felelősségáthárításokat, amelyek arról szólnak, hogy n agy a baj, mentsük meg az országot közösen, mindegy, hogy mi van. Nem mindegy, hogy mi van! Egy rossz költségvetés rosszabb, mint ha nincs költségvetés. Én remélem, hogy lesz egy jó költségvetés, de ez nem az. Ezt nagyon fontosnak tartom rögzíteni, mert eg yébként abba a hibába eshetünk, hogy valakik azt gondolják, ha kellőképpen ijesztegetően állnak hozzá kérdésekhez, akkor majd megijedünk, és azt mondjuk, hogy egy ócska rossz dologhoz is adni tudjuk a nevünket. Pedig ez nem így van. Senki nem gondolta voln a 2008 tavaszán, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, mindenki azt gondolta, hogy fenyegetőzünk ezzel. Azért léptünk ki, mert tudtuk, hogy ha továbbvisszük azokat a folyamatokat, amiket önök továbbvittek, sőt még visszább léptek, akkor annak az lesz a követk ezménye, hogy Magyarország nem tud kilábalni abból a nehéz helyzetből, ami nem a világgazdasági, pénzügyi válság miatt van. Ne csapjuk be egymást! Magyarországon háromtípusú válság van egyszerre. Ez egy nagy buborék, egy nagy válság. Ezért vagyunk nehezebb helyzetben, mint a többiek. S ezt nem lehet azzal az érvvel megoldani, hogy nekünk van egy német ismerősünk, akinek elvonták az ő tizenharmadik havi fizetésének a felét. Én elfogadnám egy német pedagógus eredeti fizetését a tizenharmadik havi fizetés nélk ül is, egy nagy pedagóguscsalád egyik sarjaként, de ez most mindegy. Azt gondolom, hogy e háromszintű válság közül az egyik a pénzügyi válság, amely felerősítette a folyamatokat, de van Magyarországon egy nagyon erőteljes strukturális válság is, amit nem t udtunk megoldani. Részben közös a felelősség, ezt nem akarom semmilyen módon senkire áthárítani. Vállaljuk a magunk felelősségét ebben, bár még egyszer mondom, annak, hogy ezt nem tudtuk megoldani, többek között az az oka, hogy önök nem tudtak velünk tarta ni ebben a strukturális átalakításban. Ezért nem csináltuk ezt végig. Az egészségügyben, az oktatásban, a közszférában, az agrárterületeken és sorolhatnám tovább a példákat. Itt tehát van egy pénzügyi világválság, amiről nem Magyarország tehet, nem Gyurcsá ny Ferenc döntötte be az ingatlanpiacokat az Egyesült Államok bankrendszerében, ezt elfogadjuk mindenkitől. Aki ezt a butaságot mondja bármely oldalról, az ellen tényleg fel kell szólalni. De arról közösen tehetünk, mindannyian - s ebben a felelőssége pers ze a mindenkori kormányzó pártnak és a mindenkori kormánynak a legnagyobb , hogy Magyarországon érzékelhető és erős strukturális válsággal élünk együtt. Ráadásul harmadik elemként van egy erőteljes gazdasági recesszió is Magyarországon. Függetlenül a pénz ügyi válságtól, látni kellett - s önök ugyanúgy tudják, mint én, még akkor is, ha
