Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KIS PÉTER LÁSZLÓ, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - FARKAS SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1683 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi előadójaként szólok, azért is, mert úgy gondoljuk, hogy azoknak a kérdéseknek a taglalása során, amik az agrárgazdasági jelentésben, az agrárgazdaságról szóló jelentésben megfogalmazásra kerültek, több hiányosság, több téveszme és több tévhit is felmerülhet. Engedjék meg, hogy a legeslegelős zör is az Agrárgazdasági Tanács megállapításának egy mondatát idézzem önöknek, ez pedig a következőképpen szól: “Az agrárnépesség kereseti viszonyai javultak, mégis egyre tartósabbá válik a társadalom egészéhez képest mért elmaradás. Emiatt tendenciájában nem teljesültek az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben leírt arányos munkajövedelemre vonatkozó kritériumok.” Mit is tartalmaz ez a mondat? Először is talán néhány számmal szeretném ezt alátámasztani. A nemzetgazdaságban a foglalkoztatottak száma 2007ben 3,93 millió fő volt, a mező- és erdőgazdaságban együtt 182 900 fő dolgozott, ami az összes foglalkoztatott 4,7 százalékát teszi ki. Ez a szám 2002ben 6,2 százalék volt, 2004ben 5,3 százalék, tehát látszik tendenciájában, hogy a foglalkoztatotta k számában komoly visszaesést tapasztalunk. A foglalkoztatottak egyhavi bruttó átlagkeresete 2007ben 122 072 forint/fő volt. A nemzetgazdasági átlag 184 907 forintnak ez mindössze a 66 százaléka. Azt hiszem, elgondolkodtatók ezek a számok, főleg azért is, mert akik az agrárágazatban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban dolgoznak, jövedelmükkel messzemessze nem tudnak ehhez az országos átlagkeresethez felzárkózni. A másik komoly gond hasonlóan ebben az ágazatban a munkaidőalap kérdése. Erről nagyon ke vés szó esik, hogy egyáltalán mit is jelent Magyarországon mezőgazdasági üzemben vagy vállalkozásban a munka törvénykönyvének megfelelő foglalkoztatást végezni, a munka törvénykönyvében foglaltak betartása hogyan történik. Én azt gondolom, és úgy tudom, ho gy ezeknek a kérdéseknek a megoldására egy jobb, áttekinthetőbb, ágazati specifikus foglalkoztatás biztosításának a feltételét kellene kidolgoznia az agrárkormányzatnak a munkacsúcsok, munkaidőtúllépések miatt, mert a napi 8 órás munkaidőt ezekben a válla lkozásokban a fizikai, a szellemi és a vezető dolgozók is messzemessze túllépik. Ezeknek a törvényes megalkotására, úgy gondolom, nagyon nagy szükség lenne az agrárágazatban. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány olya n speciális kérdéssel is foglalkozzak, ami a bizottsági ülésen is felvetésre került. Nem találjuk azokat a központi célokat, nem találjuk azokat a központi, mármint az agrárkormányzat által megfogalmazott célokat ebben az anyagban sem, amelyek az agrárágaz at jövőbeli szerepének az eredményét mutatnák, nem látjuk konkrétan bizonyos ágazatoknak az elképzeléseit, terveit. Az igaz, hogy ez egy előző évnek a gazdálkodásáról szóló jelentést tartalmaz, és erről beszélünk, de én úgy gondolom, hogy egy jelentés akko r tud igazán jól működni, akkor igazán hatékony, ha megfogalmazza azokat az elvárásokat is, amelyek az elkövetkezendő éveknek a terveit foglalják magukba. (10.30) Csak néhány gondolat. Az állattenyésztés kérdéséről évek óta beszélünk, a fejlesztése messzemessze elmarad a lehetőségeinkhez képest. Bár az előző évben és azt megelőzően is kértem a tisztelt agrárkormányzatot, hogy legyen szíves a statisztikái közé egy fontos állatfaj kérdését beemelni, ez sajnos az előző évi, a 2007. évről szóló agrárgazdasági jelentésben sem fogalmazódott meg. A lótenyésztés ágazati szerepére szeretném felhívni ismételten a minisztérium figyelmét, hogy legyen szíves pótolni ezt az anyagban. A korábbi évben is felhívtam erre a hiányosságra a figyelmet, kérem szépen, hogy ennek t egyenek eleget. Nagyon fontosnak tartanánk azt is, hogy a kertészeti ágazat - mint a legnagyobb kézi munkaerőt foglalkoztató ágazat - megfelelő támogatási lehetőségei, céljai tekintetében dolgozzon ki az agrárkormányzat egy specifikus ágazatirányítási lehe tőséget. Talán végül, de nem utolsósorban, mivel az időm lejárt, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem területén sokkal súlyosabb követelményekkel, feltételekkel kell szembenézni az agráriumban tevékenykedőknek,
