Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1639 esett. Hangsúlyozom, hogy a teljesség igényével ezeket a kérdéseket nem lehet áttekinteni. Azért is az a végső konklúziónk, hogy valahol másutt kellene azt a tízéves munkát b efejezni, ami végül is az ismert okoknál fogva elmaradt. Nos, először az egyesületi jogról beszélnék, amit a múlt héten egy kétperces észrevételben érintettem. A törvényjavaslat egyáltalán nem tartalmaz szabályt az egyesületi jogról, a szakértői javaslat, az úgynevezett ellenPtk. pedig részletes szabályokat foglal magába. A helyzet az, és itt Orosz képviselő úrral vitatkoznom kell, hogy az egyesületi jog a polgári jognak integráns része. Körülbelül olyan, mint a büntetőjogban a szabadságvesztés büntetése, a szabadság elvonása; azt nem lehet más jogágba belehelyezni. Viszont, és itt nem véletlenül ezt a példát választottam, a múlt héten más példát is mondtam, a jogi szabályozás természete lehetővé teszi egyes jogintézmények két jogág általi szabályozását. Va gy inkább úgy fogalmazom, hogy bizonyos szabályok tekinthetők egyszerre két jogágba tartozó szabályozásnak is. A büntetőjogról beszéltem. Kérem szépen, büntetőjogi kérdéseket az alkotmányjog is szabályoz, amikor az emberi szabadságról szóló alapjog kapcsán kimondja azt, hogy az emberi szabadságot, az ember szabadságát elvonni csak törvényes eljárás keretében meghozott törvényes bírói ítélet alapján lehet, illetve a habeas corpus jogintézményének alkalmazásával szabályozza azt is az alkotmány, hogy egy bűncs elekménnyel gyanúsított személy szabadlábon való védekezésének vagy előzetes fogva tartásának mik az alkotmányos feltételei. (19.20) Itt tehát, ebben a példában arról van szó, hogy mondjuk, a szabadságelvonás bár karakteresen büntetőjogi kérdés, lám, vanna k alkotmányjogi vonatkozásai a szabadságelvonás problémájának, amit az alkotmányjognak kell szabályoznia. Természetesen az, hogy ezeket a kérdéseket az alkotmányjog szabályozza, nem teszi lehetővé, még kevésbé indokolttá, hogy azt mondjuk, hogy az egész sz abadságelvonás intézményét vegyük ki a büntetőjogból, vegyük ki a büntető törvénykönyvből, és bízzuk az alkotmányra. Múlt héten egy másik példát mondtam: a tulajdon kettős fogalma. Ahogy az egyetemen is erről beszélünk, a tulajdonnak van egy alkotmányjogi és van egy polgári jogi fogalma. Mi a tulajdon polgári jogi fogalma? Elnézést, hogy erre visszatérek, de a kétpercesben ezt nem tudtam részletesen kibontani. A tulajdonjog polgári jogi fogalma az a klasszikus négy elem, hogy a tulajdon birtoklást, használa tot, hasznok szedését és rendelkezési jogot jelent. A polgári jogász számára ez a tulajdonjog. Mi az alkotmányjogász számára a tulajdonjog? Az alkotmányjogász számára a tulajdonjog azt jelenti, hogy egy olyan emberi alapjogról van szó, amely mindenkit meg kell hogy illessen, mindenki számára biztosítani kell a tulajdonlás jogát, amely nem vehető el, csak közérdekből - úgy elvehető , kivételesen, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett. S végül van még egy alkotmányjogi vonatkozása a tulajdonjogn ak: a tulajdonjog szociális funkciója, amelyből a jogelmélet többek között az adóztatás jogi lehetőségét, a vagyonra vonatkoztatott közteherviselés lehetőségét is kifejti. Vagyis, képviselő úr, íme egy másik jogintézmény, amelynek bizonyos alapjai megjelen nek az alkotmányban, a részletes szabályokat pedig egy más jogág, a polgári jog szabályozza. No, az egyesületi jog is ilyen. Az egyesületi jog nem vehető ki a polgári törvénykönyvből. Mindazonáltal nekem az az álláspontom az előbb elmondottak analógiájakén t, hogy az egyesületi jog, pontosabban az állampolgárok egyesülési joga egy olyan alapjog, amely az alkotmányjog világába is beletartozik, vagyis indokolt és szükséges a kétharmados törvény megtartása is. Vagyis az a szabály, hogy egy olyan alapjogról van szó, amely mindenkit meg kell hogy illessen, annak a cizellálása, hogy mely egyesülési jogi formák köthetők esetleg csak állampolgársághoz - vannak ilyen szabályok , a pártjog, a pártok működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályok, az egyesületek fölö tti törvényességi felügyelet gyakorlása, ezekkel a szervezetekkel szembeni állami föllépés, ezek legalábbis alapszabályaiban az alkotmányjog kérdéskörébe tartoznak, és ott is kell és lehet kétharmados törvénnyel szabályozni. De a további számtalan, nem alk otmányjogi, hanem polgári jogi vonatkozás szabályozását igenis a polgári törvénykönyvben kell megtenni. Nem
