Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DÉR ZSUZSANNA (MSZP):
1631 Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Hogy merik deviánsnak minősíteni ezeket az embereket? László Tamás fideszes képviselőtársam szájából hangzott el nemegyszer, hogy az a tízmillió ember, aki élettársi kapcsolaton alapuló jogviszonyban él (Jelzésre:) - egymillió, bocsánat, egymillió ember , az deviáns. Hogy meri bárki deviánsnak bél yegezni azt a 266 ezer gyermeket, akik élettársi kapcsolaton alapuló családban élnek? Tisztelt Ház! Ebben a jogviszonyban, ebben a élethelyzetben élő családok 199 ezer 15 éven aluli gyermeket nevelnek. Önök úgy gondolják, hogy emellett szó nélkül el lehet menni? Úgy gondolják, hogy ezeket az életviszonyokat nem kell tisztességesen keretek közé szorítani, nem kell tisztességes kereteket adni ennek? Én úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, és az egyik lényeges eleme az új Ptk.nak. De visszatérek a Ptk. család jogi könyve érdemeihez, mert igenis nagyon sok olyan elem van ebben a könyvben, ami érdeme ennek a jogalkotási tevékenységnek. A családjogi könyv a következők szerint épül fel. A házasságra vonatkozó résszel foglalkozik, a rokonságot taglalja, a bejegyzett élettársakra vonatkozó részt pedig a gyámság követi. (18.40) A házasság mint jogviszony szabályozásából megítélésem szerint mindenképpen kiemelendő - ellentétben ellenzéki képviselőtársaim véleményével - az az új jogintézmény, hogy a házasság bírói megszü ntetésének egy olyan egyszerűbb lehetőségét kívánja biztosítani, hogy a felek ahhoz, hogy egyszerűbben elváljanak, nem szükséges, hogy a közös vagyon megosztásában megegyezzenek. Egyező akaratnak és befolyásmentes válásnak tekinthető az is, ha a közös gyer mek elhelyezésében, a közös gyermek tartásában, a lakáshasználatban és egymás tartásában megegyeznek. A vagyoni kérdéseket majd ráérnek egy polgári jogi bírósági perben rendezni. Nagyon fontosnak tartom, hogy tudják, tisztelt képviselőtársaim, 2006ban 44 500 házasság köttetett Magyarországon, a válások száma pedig 24 900 volt. Kell terhelni a bíróságokat, ha a fentiekben vázolt feltételek fennállnak? Meggyőződésem, hogy bűn ilyennel terhelni a bíróságokat, és igenis meg kell adni ezt a lehetőséget azoknak a pároknak, akiknek a kapcsolata helyrehozhatatlanul és megfordíthatatlanul megromlott. Igenis teret kell adni annak az egyszerűbb és a bíróságokat mentesítő eljárásnak, amit én úgy gondolom, hogy már sem mediációval, sem egyéb eszközzel visszahozni nem le het. Jelentősen kibővül az új Ptk. szerint a házassági vagyonjogi rész is a hatályos rendelkezésekhez képest. A javaslat ösztönözni kívánja, hogy maguk a felek házassági vagyonjogi szerződésben rendelkezzenek a vagyonjogi viszonyaikról. Ezt természetesen m egtehetik még a házasság előtt vagy a házasság kezdetén, vagy bármikor a házasság ideje alatt a jövőre nézve. Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, illetve közokiratba kell fektetni. Nagyon új eleme ennek a törvényjavaslatnak, hogy a harmadik személyek védelmében lehetőség nyílik arra, hogy országos nyilvántartásba bevezetést nyerjen a vagyonjogi szerződés. Miért tartom ezt fontosnak? Azért, mert megváltozott világunkban, a magánvállalkozások elterjedéséve l, az egyéni vállalkozások és magántársaságok gyarapodásával nagyon fontos a harmadik személyek védelme a tekintetben, hogy tisztában legyenek azzal, egyegy házaspárnak milyen vagyonjogi státusa van. Természetesen ennek a szerződésnek a létéről tudnak csa k nyilvánosan tudomást szerezni, a tartalmáról viszont kizárólag csak a felek hozzájárulásával tájékozódhat kívülálló harmadik személy. Nagyon jelentős új elemnek tartom a javaslatban a mediáció további kiszélesítését. Ez a közvetítési eljárási intézmé ny és annak igénybevétele azért fontos, hogy a házastársak között felmerült vitás kérdések rendezésében ne a bíróság döntsön elsődlegesen, de még fontosabb, hogy a szülői felügyeleti jogok gyakorlása terén kulturált, a gyermek érdekeit maximálisan figyelem be vevő és mindenekfelett tiszteletben tartó megállapodás szülessen. Ebben meggyőződésem, hogy a közvetítői eljárás nagyon sokat tehet. A tervezet értelmében a közvetítői eljárás akár kérelemre, akár hivatalból lefolytatható.
