Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DÉR ZSUZSANNA (MSZP):
1630 Még egyszer javasolnám azt a megoldást, hogy a szakértői polgári törvénykönyvet és a kormány által benyújtott polgári törvénykönyvet kellene összedolgozni, és ha és amennyiben ez nem menne, akkor én támogatnám a Hankó Faragó Miklós által tett javaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László és dr. Hankó Faragó Miklós tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Dér Zsuzsanna képviselő asszonynak, MSZP. DÉR ZSUZSANNA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! T isztelt Parlament! Az előttem szóló dr. Vitányi István fideszes képviselőtársammal ellentétben én nem vagyok jogvégzett ember, de mint az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja a családjogi részt mindenképpen részletesen elfogadásra kívánom aján lani a tisztelt Háznak. Miért teszem ezt? Csak üdvözölni tudom, hogy a polgári törvénykönyv a tervezet szerint akként újul meg, hogy úgynevezett könyvekre oszlik, és ezáltal sokkal áttekinthetőbbé válik, de rangnak tartom azt, hogy a családjogi rész bekerü l önálló fejezetként, önálló könyvként a polgári törvénykönyvbe. Az előttem szólóval ellentétben mindenképpen becsülendőnek és tiszteletre méltónak tartom az előkészítésben részt vett azon munkatársaknak a tevékenységét, akik a Legfelsőbb Bíróság bíráiként nagy tapasztalattal rendelkezve hozták létre például a családjogi részt, azt, hogy a már bevált és meghonosodott szabályok bekerültek ebbe a tervezetbe, és különösen nagy érdemének tekintem a javaslatnak, hogy azon kívül, hogy megőriz értékeket, támaszkod ik arra a bírói gyakorlatra, ami az új jogviszonyokat kívánja szabályozni. Mit is jelent a gyakorlatban, hogy ez a családjogi rész beépül a polgári törvénykönyvbe? Nos, az előbb már említettem, hogy elsődlegesen rangot jelent a törvényi hierarchiában, de e ttől sokkalsokkal fontosabb, hogy ez a szabályozás összhangban van és épít a strasbourgi emberi jogi bíróság határozataira, épít azokra a bírósági gyakorlati döntésekre, amelyek a megváltozott életviszonyokhoz alkalmazkodnak. A jelenleg hatályos családjog i törvénynél egy jóval bővebb, közel 240 szakaszból álló családjogi könyvet tarthatunk a kezünkben, és én úgy gondolom, hogy ezt a javaslatot, ezt a munkát bűn lebecsülni, és bűn szembeállítani a szakértők és a gyakorlatban részt vevő civil szervezetek, eg yesületek, kamarák és egyéb hozzáértők gyakorlat oldaláról tett javaslatait és a kettőnek az ötvözetét. A családjogi könyv négy, kizárólag a családjogra vonatkozó alapelvet rögzít, és én ezt különösen üdvözítőnek tartom, és úgy gondolom, hogy ezzel foglalk oznunk kell, és nem félretenni. Melyek ezek az alapelvek? A családi kapcsolatok védelmének elve, az egyenjogúság elve, a méltányos rendezés elve és a gyermek érdekeinek védelme alapelve. Ez az utóbbi, ami a legnagyobb hangsúlyt kapja a polgári törvénykönyv tervezetében. Azért kívánok részletesen szólni az egyes alapelvekről, hogy igazoljam, bizonyítsam, hogy a polgári törvénykönyv tervezete tökéletesen összhangban van a tudósok, nagy tekintélyű jogtudósok által letett kodifikációs anyaggal és a civil szerve zetek akaratával, elképzeléseivel és főleg a megváltozott életviszonyokkal. A családi kapcsolatok védelmének alapelvéről mindenképpen le kell szögezni, hogy nemcsak a törvény által szabályozott kapcsolatokra terjed ki, mint a házasság vagy az örökbefogadás sal létrejött kapcsolat, végre kiterjed a társadalmi változások következtében az élet által teremtett családjogi helyzetekre is, úgymint az élettársi jogviszony vagy a nevelőszülő és a nevelt gyermek kapcsolata. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök úgy gondoljá k, hogy nem kell szabályozni annak a közel egymillió embernek az életviszonyát, akik élettársi kapcsolatban élnek? Milyen jogon bélyegzik meg a teljes lakosság tíz százalékát?
