Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
1629 Úgy gondolom, hogy nyilván két polgári törvénykönyv nem lehet, csak egy polgári törvénykönyv, éspedig egy olyan polgári törvénykönyv kellene hogy megszülessen, amely a két változat előnyeit integrálja. Én arra buzdítanám a kormány jelen lévő képviselőit , hogy ebben az irányban kellene a megoldást keresni. Ha és amennyiben ez nem lehetséges, akkor támogatandónak tartjuk a frakciónk részéről Hankó Faragó Miklós képviselőtársam vezérszónoklatában elhangzott javaslatát, miszerint a kormány, az alkotmányügyi bizottság és a szakértői bizottság folytatná, hogy úgy mondjam, a két polgári törvénykönyv összegyúrását, természetesen figyelembe véve azokat a javaslatokat is, amelyek időközben elhangzottak. Mi úgy látjuk - és ezt Salamon képviselőtársam is elmondta az elmúlt alkalommal , hogy a benyújtott javaslat módosító indítványokkal nem javítható, hiszen egy tízéves, komoly jogászprofesszorok részvételével folyó munkát itt néhány módosító javaslattal nem tudunk jobbítani, hiszen mint jogászok tudjuk azt, hogy egy vesszőnek, egy pontnak milyen jelentősége van. Tehát egy finom, összehangolt munkára lenne szükség, amit véleményünk szerint csak ez a bizottság tudna elvégezni. A benyújtott javaslattal kapcsolatosan aggályainkat már korábban ré szletesen kifejtettük, én most három pontban foglalnám össze azokat a kérdéseket, amelyek aggályosak a benyújtott javaslattal kapcsolatosan. Külön nem térnék ki a benyújtott javaslat értelmező rendelkezéseinek a silányságára, amelyre egyébként szintén Hank ó Faragó Miklós hivatkozott a vezérszónoki beszédében. (18.30) Az első ilyen aggályunk az alkotmányossági aggály. Az alkotmányossági aggályunkat is két részre bontanám, egyrészt ami benne van a törvényben, másrészt ami kimaradt a törvényből. Alkotmányosság i aggályunk a gyűlöletbeszéddel és a bejegyzett élettársi kapcsolattal van. Ezzel kapcsolatosan én már nem fejtem ki részletesebben álláspontunkat, hiszen nagyon sokan szóltak ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ami kimaradt, és alkotmányossági aggályunk, az a z egyesületi rész, hiszen az egyesület a polgári jogállam egyik pillére. Az elmúlt vitában az egyik MSZPs képviselő arra hivatkozott, hogy az egyesületi rész kétharmados törvény, és emiatt rizikós lenne a polgári törvénykönyvbe ezt betenni, hiszen veszély eztetné a törvény elfogadását. Úgy gondolom, hogy ilyen érvet, indokot felhozni - hogy mondjam… - nem elegáns a törvénnyel kapcsolatban, hiszen az egyesületi jog mindenképpen a polgári törvénykönyvbe kívánkozik. A másik aggályunk, ami a polgári törvényköny v javaslatával kapcsolatos, az, ami kimaradt a szabályozásból. Ebben a vonatkozásban lehetnek viták. Úgy gondoljuk, a telekkönyvi rész mindenképpen beletartozna a polgári törvénykönyvbe. Ami a gazdasági társaságokról szóló törvény polgári törvénykönyvben v aló szabályozását illeti, ott magam annyira már nem vagyok biztos abban, hogy a polgári törvénykönyvben kellene jelen pillanatban szabályozni és tudnánk is szabályozni. Én elfogadom azokat az érveket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a gazdasági társaságokró l szóló törvény gyorsan változik, és éppen emiatt nem kellene állandóan a polgári törvénykönyvhöz hozzányúlni, ha a jogszabályt változtatnánk. A harmadik aggályunk a benyújtott javaslattal kapcsolatosan az úgynevezett kívánságlista, ami a későbbiekben beke rült, és az elvtelen kompromisszumok, amelyeket kötöttek. Például, ha a bankszövetség úgy gondolta, hogy legyen önálló zálogjog, akkor alkotunk önálló zálogjogot, ha a lízingesek úgy gondolták, hogy legyen önálló lízingszerződés, akkor lett lízingszerződés . Úgy gondolom, olyan horderejű törvényről van szó, hiszen az alkotmány után, az alkotmány mellett nagyon fontos jogszabályról van szó, hogy törekedni kellene mindenképpen a minél nagyobb kompromisszumra, akár a parlamenten belül, akár a parlamenten kívül. Mutatja a jogszabály körüli anomáliákat, hogy egyik héten egy szavazattal napirendre kerül a polgári törvénykönyv, a másik héten egy szavazattal nem kerül napirendre a polgári törvénykönyv. Ezek mintha azt mutatnák, mintha nem lenne teljes egyetértés a ja vaslattal kapcsolatban.
