Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
1623 összefüggésrendszerben akkor meg kell tárgyalni , hanem a most előttünk álló, a termékdíjtörvény módosítása kapcsán megoldandó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) feladatokhoz ilyen ért elemben nem tudott elég támogatást adni ez a módosító indítvány. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most hatperces időkeretben megadom a szót Rétvári Bence képviselő úrnak, KDNP. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tiszte lt Ház! Úgy látom a mostani vitából is, hogy nem volt alaptalan a Fidesz és a KDNP azon álláspontja még a vita legeslegeslegelején és akár a mai indítványa is, amelyben a törvénymódosító javaslat visszavonását kérte, és a bizottsági vitában is elhangzott m ódon ötpárti átfogó egyeztetésről beszélt. Itt ismételten az a szellem uralkodott el - hogy idézzek egy korábbi hozzászólást , hogy a termékdíjsort vagy ezt a költségvetési tételt hozni kell. Egyáltalán nem erről szól ez a törvény, nem erről szól a preamb uluma. Ugyanakkor ez a beterjesztett módosító javaslat mintha tényleg ebben a szemléletben fogant volna, és tényleg ez lenne a fő vonulata, hogy ezt a termékdíjtételsort hozza. De bármennyire is pénzügyi szemlélettel közelít, a megalapozottságában azért er ősen lehet kétségünk, hiszen akár itt a vitában, akár a szakértői véleményekben egymásnak szögesen ellentmondó álláspontok születtek azzal kapcsolatban, hogy ez a termékdíjsort növelni vagy csökkenteni fogja. Ez a vállalkozásoktól pénzt von el vagy további forrásokat biztosít nekik ezáltal. Itt a vitában is mindenki hivatkozott különböző számításokra, és azok teljesen ellentétesek, és a szaksajtóban amit olvastunk, az is ellentétes. Igazából nem született olyan háttérszámítás a törvénymódosító javaslat mögé , amely minden kétséget kizáróan és általában a szakmai szervezetek aggályait eloszlatva tudott volna bizonyosságot adni, hogy ez többlet- vagy kevesebb terhet jelent a gazdasági szereplők számára. A harmadik dolog, amit szeretnék mondani, hogy továbbra is valamelyest ezt az álszent helyzetet tartjuk fönt, ami talán az első vagy második felszólalásban hangzott el; a VPOPhoz átkerült, és igazából a sarki virágost is megbüntetheti a VPOP, hogy azt a celofánpapírt kifizette termékdíj gyanánt, amibe a virágot csomagolja. Igazából visszautalnék arra, hogy talán érdemes lenne - mint ahogy itt is elhangzott - majd májusban elővenni és áttekinteni. Érdemes lett volna most elővenni és áttekinteni: mennyire betartható ez? Az adminisztrációs terhek általában betarthat atlanná teszik a törvényeket, de itt általában az emberek, pontosabban azok, akiknek termékdíjat kell fizetni, nem is ismerik ezeket a szabályokat, és a módosító javaslatok sem tették átláthatóbbá vagy elfogadhatóbbá olyan szempontból, hogy olyan állapotba kerüljön, hogy mindenki betarthassa, hogy számára egyértelműek legyenek a betartás különböző paraméterei. Úgy gondolom tehát, hogy továbbra is álszent helyzetben maradunk, amikor mindenki tudja, hogy ezt kéne fizetni, de akiknek kéne fizetni, azok többség e nem tud róla. A maradék részben pedig elég kevesen vannak, akik ismerik az eljárás módját, és ezt továbbra is egyfajta sarcnak tekintik csak. Ennek a kiváltására vagy ezen szemlélet megváltoztatására nagyon jó ez a 16. számú módosító javaslat és a 19., 2 1., a hozzá kapcsolódó továbbiak, hiszen ott nem egy nagy kalapba befolyó összegként, hanem valóban egy ilyen fejlesztési alapba történő áttétellel lehetne látni ezeknek a pénzeknek a sorát, és láthatnák azt is, hogy hogyan tudnák adott esetben visszaszere zni. Ez a javaslat maga is, ha jól tudom, a civilek fejéből kipattanva, az ő szövegezésük szerint kerül a Ház asztalára. Úgy gondolom, hogy egy elég hosszadalmas folyamat során alakult ki, és ezért érdemesült ki arra, hogy ahogy az imént is elhangzott, szé les támogatást kapjon a bizottsági vita során a múlt héten. Talán ez is növelné azt az átláthatóságot, amit a környezetvédelem terén az utóbbi időben erősen hiányolunk. A pár héttel ezelőtti széndioxidkvóta eladásával kapcsolatban csupa homályos, bizonyt alan, titkos és ilyen című cikk jelent meg, talán nem véletlenül; lehet, hogy azért, mert az első ilyesfajta ügylet, de lehet, hogy azért, mert valóban növelni kell ezeknél az átláthatóságot.
