Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 27 (168. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
1621 nyugodtan lenne most kéthárom hét idő arra, hogy egy komoly szakmai egyeztetéssel valóban olyan törvényt tudjunk hozni, ami alkalmas és elfogadható minden résztvevő számára. Az uniós eljárással kapcsolatban pedig én félve kérdezném meg: beszélgettünk ülés előtt, ho gy én magam és a parlamenti képviselők nagy része nem látta azt a levelet a mai napig, amit az Unió küldött. Ez azért lényeges, mert az Unió - az én tudomásom szerint - abban a levélben, amit küldött, mindenféle diszkriminációt kér, hogy töröljön el a magy ar kormány, a jelenlegi szabályozással pedig nem egyértelmű az, hogy minden diszkriminációt eltöröle a kormány. Viszont ha darab- helyett súlyalapra helyeznénk, akkor biztos, hogy olyan rendszert alkotnánk, ami kiállná az uniós észrevételeket. Tehát szeri ntem fordítva vagyunk a jelen helyzetben. A mostani módosítással azt vélelmezzük, hogy ez megfelel majd az uniós elvárásoknak, viszont ha elég bátrak lennénk ahhoz, hogy darabszámról súlyalapra helyezzük át a termékdíj fizetését, akkor viszont biztos, hogy kifoghatnánk a szelet az uniós eljárás vitorlájából úgymond. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most visszatérünk a hatperces felszólalásokra. Megadom a szót Velkey Gábor képviselő úrnak, SZDSZ. VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Ti sztelt Országgyűlés! Kicsit kapcsolódva a vitához azzal szeretném kezdeni, hogy az eredeti, jelenleg hatályos szabályozáshoz képest meggyőződésem szerint az adminisztráció terhei ezzel a módosítással csökkennek. Ez nem érdemi, lényegi előrelépés, de van az ért előrelépés, bővült az a kör is, amely a kereskedelmi egységek esetén területalapú mentességet jelent, és amelyik a darabalapú, illetve a kibocsátás mértékével összefüggő mentességet bővíti. Szatmáry képviselő úr végig azt mondta most is a vitában, és e zt támasztják alá a módosító javaslatai, hogy csak súlyalapú termékdíjat kéne Magyarországon is kivetni, vagyis a kereskedelmi csomagolásra vonatkozó darabalapú rendszert egy az egyben eltörölni. Ennek evidens módon az lenne a következménye, hogy a bevétel a költségvetésben jelentősen csökkenne, ami önmagában nem lenne rossz, ugyanakkor, ha azzal a módosítással, amit ő megfogalmazott, történne ez meg, akkor azt gondolom, egyértelműen állíthatjuk, hogy az érdekeltség a gyártók és a kereskedők részéről a kibo csátott hulladék mennyiségének csökkentésében jelentősen lecsökkenne. Az ő javaslata akkor lett volna komplex, akkor lett volna elfogadható vagy támogatható, ha a módosításai kiterjednek abba az irányba is, hogy a súlyalapú rendszer kapcsán meghatározott d íjat emelné, és ezzel az ellenérdekeltséget is megteremtette volna. Ez elmaradt. Ennek a módosításnak a következménye jelentős bevételcsökkenést eredményezett volna. Azt is el kell azonban mondani, hogy a jelenlegi módosítás a jelenleg hatályos törvényhez vagy szabályokhoz képest is érdemben csökkenti a bevételeket, vagyis itt is felvethető az érdekeltség csökkentésének problémája. Én úgy gondolom, hogy ezért volt szükség arra, hogy az érdekeltségben ne vissza, hanem előrelépjünk, és erre vonatkozóan fogal maztuk meg 19., 16. és 21. sorszámmal a környezetvédelmi fejlesztési alap létrehozására vonatkozó javaslatot, amely alap két célt szolgál. Az alap egyik célja az, hogy olyan fejlesztéseket támogasson, amely fejlesztések a visszagyűjtési arányt, a betétdíja s rendszerre való átállás irányába való beruházásokat, fejlesztéseket támogatják. Ezt az alapot a Környezetvédelmi Minisztérium kezelné. Én úgy gondolom, hogy egy fontos és elemi lépés az érdekeltség megteremtése. Nem ebbe a szakaszba tartozik, de természe tesen meg kell teremteni a forrást is ehhez az alaphoz, s hozzáteszem, hogy a díjtételek változtatásával létrejövő forrás összvolumene még mindig kevesebb, mint amennyi a hatályos törvény értelmében a következő évben várhatóan befolyt volna a költségvetésb e. Vagyis nem igaz az a feltételezés és az az állítás, hogy a módosítás növeli a bevételeket, a jelenleg hatályos jogszabályokhoz képest jobban sújtja a gazdasági szereplőket. Nem sújtja, hanem csökkenti a terheket. Meggyőződésünk szerint az érdekeltség me gteremtése azért
