Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2007. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2007. évi ... - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke:
156 tisztességtelenül befolyásoló reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet, és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást. Ezen ü gyek esetében az ügyek száma magas, és a kivetett bírságok nagyságrendje is növekedést mutat az utóbbi években. A hivatal ezen jogsértések feltárására szakosodott szervezeti egysége tudatosabb vizsgálati, valamint bírságolási politikát alkalmazva deríti fe l ezeket az ügyeket. Számos esetben saját észlelés alapján, saját kezdeményezésre indítjuk fogyasztós ügyeinket, sőt piactisztító munkánkat is megkezdtük az utóbbi években, ahogyan arról korábban már említést is tettem. Már a korábbi években megkezdtük, de a tavalyi évben befejezett piactisztító munka eredményeként nagyságrendileg tíz bankkal szemben állapítottuk meg, hogy azok félrevezető, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatási gyakorlatot követnek a hitelkártyaterméket népszerűsítő tájékoztat ásaikban. Az “akár 45 napig kamatmentesen használhatja” tájékoztatás alapján a fogyasztó úgy értelmezheti, hogy a kártyát és a hozzá járó hitelkereti összeget automatikusan 45 napig kamat nélkül használhatja, és csak a határidő letelte után kell kamatot fi zetnie. A pénzügyi szolgáltatások összetett jellegét is tekintetbe véve, az ügyben kimondtuk, hogy a feltételek teljes tisztázása szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó megfelelő döntési helyzetbe kerüljön. A következetes gyakorlatunk szerint, ha egy tájékoztat ás kiemel valamely lényeges körülményt, akkor azt úgy kell megtennie, hogy a fogyasztók az egymással összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feltételeket egyidejűleg megismerhessék egy adott tájékoztatásból. Az elektronikus hírközlési szektorban észlelhető integrált kommunikációs kampányok közül jó néhány épített az ingyenességgel összefüggő üzenetre. Ha azonban az nem bizonyult valósnak, annak GVHmarasztalás lett a következménye. Emellett az “akár” szócska használatának jogszerűségét is körbejárta több el járásunk is. Megállapításra került, hogy a szócska használata önmagában nem mentesít a versenyjogi felelősség alól, és használata nem jogszerű, ha az azzal kapcsolatban kiemelt kedvezmény csak a fogyasztók szűk körére alkalmazható. A napi fogyasztási cikke k piacán működő, valamint a szakkereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozások akciószervezési gyakorlatát a korábbi évekhez hasonlóan az jellemezte, hogy az akciós feltételekről tájékoztatást nyújtó, a háztartásokba ingyenesen, nagy példányszámban e ljuttatott reklámújságokban hirdetik kedvező ajánlataikat. Az ilyen kiadványokban megjelent állítások valódiságával kapcsolatban is több eljárás indult az elmúlt évben. Áttérve a második ügycsoportra, a vállalkozások tiltott megállapodásaival kapcsolatos m unkánk ismertetésére, néhány általános gondolattal kezdeném. A kartellek felderítése az egyik legfontosabb feladata a hivatalnak, hiszen ezek azok az ügyek, amelyek a legnagyobb kárt okozzák a fogyasztóknak, a gazdaságnak, a társadalomnak. A GVH marasztaln i tudja az eljárás alá vont vállalkozásokat, megállapítva a jogellenes magatartást, és a magatartástól eltiltás, valamint bírság kiszabása mellett próbálunk a piac más szereplőinek is irányt mutatni, az érintett céget pedig elrettenteni a további törvénysé rtéstől. Arra azonban nincs lehetőségünk, hogy emellett a fogyasztó, a közbeszerzést kiíró, a versenytárs kártérítési igényének eleget tegyünk. Ilyen esetben mi csak biztatni tudjuk a felsorolt sértetti kört, hogy forduljon polgári bírósághoz, és polgári ú ton érvényesítse igényét. Ilyen esetben ugyanis a polgári bíróságnak a polgári törvénykönyv és az erre vonatkozó eljárási szabályok alapján van jogosítványa vizsgálni és elbírálni a kárigényt. Az általunk meghozott határozat azonban elégséges ahhoz, hogy a kártérítési perben a jogellenesség megállapított legyen, azt a polgári bíróság már tényként kezeli a saját eljárásában. Egyik eljárásunk során bizonyossá vált, hogy a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő Zrt. abban állapodtak meg, hogy nem támadják egymás piacait. A jogsértés miatt a Magyar Posta és a Magyar Lapterjesztő egyaránt 468468 millió forintos bírságot kapott. Meggyőződésünk szerint a vállalkozásokat jobb teljesítményre ösztönzi, ha nem ismerik a tényleges piaci szereplők és a lehetséges be lépők egymás szándékait, terveit. A versenytársak közötti