Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH GYULA (MSZP):
1511 A jelenlegi magyarországi gyakorlatban a gondnokság alá helyezési ügyek meglehetősen formálisan, fut ószalagszerűen zajlanak a bíróságokon, a döntések majdnemhogy kizárólagos alapja a bíróság által beszerzett igazságügyi elmeszakértői vélemény. Az ügyek alpereseit a kirendelt ügygondnokok olykor a tárgyalásokon ismerik meg. A most tárgyalt törvényjavaslat gyökeresen szakítani akar - szerény véleményem szerint tud is - a mechanikus jogalkalmazás gyakorlatával. Véleményem szerint - ezt persze az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjaként feladatom hangsúlyozni - az egyik legfontosabb v áltoztatás a szinte teljes cselekvőképességet kizáró gondnokság intézményének a felszámolása. A döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára az új polgári törvénykönyv az eddigi jogintézmények, a cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképe sséget kizáró gondnokság helyett differenciáltabb rendszert tervez bevezetni, amely kevésbé korlátozó megoldásokat is tartalmaz. A kizáró gondnokság megszüntetésén és a korlátozó gondnokság szabályainak jelentős átalakítása melletti megtartásán túl az akad ályozott személyek jogainak megóvása érdekében a kormány az előzetes jognyilatkozat, valamint a támogatott döntéshozatal intézményének a bevezetését javasolja. Ez a törvényjavaslat nemcsak azokat a személyeket tekinti cselekvőképesnek, akik egyedül képesek döntéseket hozni, hanem azokat is, akik segítséggel képesek ügyeikben eljárni. Ezt a segítséget az akadályozott személy környezetében lehet megtalálni. (13.20) Mindebből az is következik, hogy a korlátozott személyre hozandó bírósági döntésből teljesen ki kell küszöbölni a bevezető gondolataimban már említett mechanikus, az orvosi diagnózison alapuló papírízű, lélektelen szemléletet. A gondnokság alá helyezett személyek jogi kategóriája továbbra is az értelmi fogyatékos, a pszichoszociális fogyatékos szemé lyek - régebbi terminológiában pszichiátriai betegek vagy elmebetegek , a szenvedélybetegek és az időskori demenciában szenvedő személyek csoportjaiból fog állni. Idézem: “Komplex értékelésre van szükség, amely magában foglalja a személy szociális helyzet ének, a környezetében fellelhető emberi és anyagi erőforrásoknak a vizsgálatát és annak mérlegelését, hogy ezeknek az erőforrásoknak a felhasználásával az egyén problémái megoldhatóke” - olvashatjuk az indoklásban. A bíróságnak egyebek mellett behatóan vi zsgálni kell, vannake az alany környezetében olyan segítségnyújtási formák, amelyek elegendőek helyzete megoldásához. A fogyatékos személy akadályozottságának mértéke ennek alapján nem állapítható meg pusztán orvosi szakértelem igénybevételével. Ez azzal indokolható, hogy két, orvosi szempontból teljesen azonos fogyatékos személy teljesen eltérő mértékben lehet képes ügyeit intézni olyan tényezők függvényében, amelyek az orvosi szakma látókörén kívül esnek. A törvényjavaslat az érintett személyek számára a pontosan meghatározott területeken biztosítandó célirányos segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt, így a bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti korlátozásáról személyre szabottan, a gyakorlati szükségesség mentén vizsgálva kell döntenie. A javasla t, tisztelt képviselőtársaim, nem kívánja még példálózó jelleggel sem felsorolni azokat az ügycsoportokat, amelyek vonatkozásában a bíróság ítélete a cselekvőképességet korlátozhatja. A nagykorú személy belátási képessége csökkenése vagy hiánya esetén, jog ainak védelme, károsodástól való megóvása érdekében a törvényjavaslat a cselekvőképességet korlátozó gondnokság mellett két új megoldást tervez bevezetni: az előzetes jognyilatkozatot és a támogatott döntéshozatalt. Egyik sem korlátozza az érintett cselekv őképességét, hanem korlátozás nélkül részesítik a személyt olyan védelemben, amelynek segítségével ügyeiben el tud járni, és így a cselekvőképességét megőrizheti. Előzetes jognyilatkozatában minden cselekvőképes, nagykorú személy rendelkezhet arról, hogy b elátási képessége csökkenése esetén milyen döntések érvényesüljenek személyi és vagyoni ügyei tekintetében. A támogatott döntéshozatal során pedig egyéni szükségleteken alapuló személyes döntési segítség biztosítására kerül sor.
