Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
1505 történetet nem ismerik a magyar állampolgárok, azok, akiknek az életét fogja szabályozni a polgári törvénykönyv. Nekik pedig joguk van erről tudni, az oknak is, akik jogi szaklapokat nem olvasnak. Tehát mit tartok én botrányosnak? 1998ban kormányhatározattal egy új polgári törvénykönyv kidolgozására - mivel az különösen magas szintű tudományos szakmai munkát kíván, ahogy most hallottuk Salamon László ké pviselőtársamtól is , dr. Vékás Lajos akadémikus professzor vezetésével kilenctagú, jogásztudósokból és bírákból álló bizottság kapott meghívást. Tíz év után, tehát több kormányzati cikluson átívelő munkát követően a kormány minden elfogadható magyarázat és indok nélkül szélnek eresztette a jogászgrémiumot a tízéves munkával együtt. A tíz évvel szemben aztán a kormány egy év alatt tette le a parlament elé a saját törvényjavaslatát. (12.50) A 2008. szeptember 9ei ifjúsági, szociális és családü gyi bizottsági meghallgatáson a kormány képviseletében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból Tóthné dr. Jászai Mária a következőket mondta. Idézem: “Ehhez az óriási munkához mérten, amit ötven év távlatából egy új polgári törvénykönyv jelent, kezdőd ött meg tíz évvel ezelőtt az az előkészítő munka, amelynek eredményét, gyümölcsét most önök kézben tarthatják.” Az elhangzott mondat szépséghibája az, hogy nem igaz. Nem igaz, hogy a tízéves előkészítő munka eredményét, gyümölcsét tarthatjuk kézben, hiszen a jogtudósok által készített előterjesztéshez viszonyítva egészen más irányultságú, sok tekintetben eltérő javaslatot tett a minisztérium a parlament elé. A FideszKereszténydemokrata Néppárt frakciószövetségnek tartott tájékoztatón maga Vékás Lajos profe sszor úr foglalta össze véleményét egyetlen jelzőben, így hangzott: elfogadhatatlan. Mint elhangzott ma már, a 19 fős szerkesztőbizottság könyvben megjelentette szakértői javaslatként a tízéves munka eredményét, gyümölcsét. Tehát az a furcsa helyzet állt e lő, ilyen a magyar jogalkotásban nem volt, hogy van a kormány által beterjesztett polgáritörvénykönyvjavaslat, és van egy ellenpolgáritörvénykönyv. Most rátérnék a családjogi szabályozással kapcsolatos kereszténydemokrata kifogásainkra. Megbocsáthatatlan hiányossága a javaslatnak, hogy kimaradt belőle a minden emberi közösség prototípusának, a család védelmének és a házasság védelmének deklarálása. Hallhattuk kormányoldalról, hogy ennek oka az, hogy ezt az alkotmány úgyis magában foglalja. Az alkotmányt a törvényeknek kell leképezni, éppen ezért hiányoljuk, hogy a törvénytervezet nem bontja ki ezt a társadalom szempontjából felbecsülhetetlen értékű alapelvet, tudniillik: “Amilyen a nő, olyan a család. Amilyen a család, olyan a társadalom.” Ezt a nagy igazs ágot a XIX. századi nőoktatás apostola, a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya, Veres Pálné fogalmazta meg. Neki, tisztelt képviselőtársaim, feltétel nélkül hihetnek, hihetünk. Barankovics István, a Kereszténydemokrata Néppárt évtizedekkel ezelőtti legen dás vezetője megfogalmazása szerint haladónak lenni annyit jelent, mint értékeszmét megvalósítani. Ha azt akarjuk, hogy haladó legyen az új magyar XXI. századi családjogi szabályozás, akkor annak az értéket, értékeket védenie kell. Akkor abból nem maradhat ki annak deklarálása, hogy egy férfi és egy nő közös elhatározásából létrejött, házasságon alapuló családot az alkotmány szellemének megfelelően véd a törvény. De hozhatok nemzetközi példát is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ 60 éve ünnepélyesen tette közzé az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez a valóban egyetemes értékű jogkultúrai vívmány megerősíti, hogy - idézem - ”a család a társadalom természetes és alapvető sejtje, és joga van ahhoz, hogy a társadalom, valamint az állam védelmezze őt” . Ez a tétel ma is hatályos. Ezek után megkérdezem: vane mentsége az új családjogi szabályozás megalkotóinak arra, hogy a házasság és család védelmének elvét egyszerűen kihagyták az új tervezetből? A Kereszténydemokrata Néppárt számára ez elfogadhatatlan. Mi magyarázhatja azt a tényt, hogy a házastársi hűség fogalmáról a törvénytervezet egy szót sem ejt, annak ellenére, hogy a jelenlegi hatályos szabályozásban sem szerepel? Sőt, még a Rákosikorszak alatt, 1952ben alkotott családjogi törvényben is megmara dt a házastársi hűség
