Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1499 bizottság közel tízéves magas színvonalú munkáját, illetve a bizottság méltatlan félreállításának történetét. Ismert, hogy a törvényjavaslatnak az igazságügy i tárca általi átdolgozásával az ennek keretében lefolytatott tárca- és más külön egyeztetések eredményeként milyen komoly eltérések jöttek létre a kodifikációs bizottság és a kormány által benyújtott hivatalos törvényjavaslat között. A vitában már idézték a Legfelsőbb Bíróság véleményét. Az előkészítés visszásságai megismerhetőek Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanárnak a Magyar Jog júliusi számában publikált cikkéből is. Megszólalt az ügyben Vékás Lajos akadémikus is, aki a Magyar Jog szeptemberi sz ámában 13 oldalon keresztül bírálja a törvényjavaslatot. Vékás professzor még ez év tavaszán 18 szerzőtársával együtt a készülő törvényjavaslat alternatíváját is megjelentette könyv alakjában “Szakértői javaslat” címen, amely nagyrészt a kodifikációs bizot tság munkájára épül. Az előállott helyzetről mondta el Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának vezetője, idézem: “Jelenleg a készülő új polgári törvénykönyv tervezetének két változata létezik, a könyv formában megjelent és magántervezet nek számító szakértői javaslat és a hivatalos tárcajavaslat.” Wellmann György, értékelve azt, hogy a hivatalos előkészítése során is érkeztek a tárcához hasznos észrevételek, hangsúlyozta, hogy tervezetből lehet ugyan kettő, de magánjogi törvény csak egy s zülethet, és ennek érdekében az Országgyűlés elé csak olyan törvényjavaslat vihető, amely a két változat előnyeit integrálja. (12.20) Ezt az integrációt viszont a kormány eleve mellőzte azzal, hogy a törvényjavaslatot a még szükséges vitá k lefolytatása nélkül, nagy sietve az Országgyűlés elé terjesztette. Ez többek között azzal a hátránnyal is együtt járt, hogy a törvényjavaslat több pontján a szakmai vélemények és szempontok háttérbe szorultak különböző lobbi- és tárcaérdekekkel szemben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakból egyértelműen következik, hogy a törvényjavaslat nem érett meg az Országgyűlés általi megtárgyalásra és döntéshozatalra. Mi nem végezhetjük el azt a feladatot, amit a kormány elmulasztott. Mint arról már említést tettem, egy ilyen törvényjavaslat tekintetében az Országgyűlés csak a hitelesítő, a rábólintó szerepkörében járhat el. A mi tudásunk és lehetőségeink szerények ahhoz, hogy egy ilyen dimenziójú törvényjavaslaton, ha az teljes szakmai legitimációval rendelk ező, megalapozott és jó javaslat lenne, valamilyen alakító befolyást gyakoroljon. Megjegyzem: ha a törvényjavaslat ilyen lenne, erre nem is lenne szükség. De tudásunk és lehetőségeink ahhoz is szerények, hogy egy ilyen hatalmas és ennyire jelentős szabályo zási feladatra vállalkozó, de rossz művet mi formáljunk jóvá. Mi egy ilyen természetű, méreteiben és jelentőségében gigantikus törvényjavaslattal csak egyet tehetünk: rányomhatjuk a pecsétünket vagy megtagadhatjuk azt. Ez a törvényjavaslat módosító javasla tokkal nem javítható, összefüggései, a rendelkezések, a jogintézmények finomhangolása, a mintegy másfél ezer szakaszból álló törvény kényes koherenciája ezt lehetetlenné teszi. Alapvető szakmai nézetek ütköztetése és a szakma támogatását élvező megoldások kidolgozása, legalábbis a teljesség igényével, módosító javaslatokkal, illetve azok parlamenti megvitatásával nem pótolható. Ennek ellenére a Kereszténydemokrata Néppárt be fog nyújtani módosító javaslatokat. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy módosító ja vaslataink csak demonstratív és csak példálózó jellegűek. Valójában az lesz a funkciójuk, hogy példákkal jelezzék a törvényjavaslat egészének problematikus voltát. Módosító javaslataink között lesznek értékelkötelezettségen alapulók, mint például a bejegyz ett élettársi kapcsolat szabályozását érintők, és egyéb családjogi kérdéssel összefüggők. Lesznek továbbá olyan javaslataink is, amelyek kifejezetten szakmai megoldásokat érintenek. Egészében véve azonban a módosító javaslatok példálózó jellegükből követőe n messze nem jelenítik meg a törvényjavaslat összes problémáját. Így nem vállalkozhatunk például arra, hogy az egyesületekre vonatkozó szabályozást módosító javaslattal beépítsük a törvénybe, miközben feltétlenül szükséges lenne ennek megvalósítása, az egy esülési jogra vonatkozó kétharmados
