Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ÉVA (MSZP):
1494 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra következik - egy ellenzéki felszólalás után egy kormánypártinak kell jönni - Frankné dr. Kovács Szilvia, MSZP. Parancsoljon! FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Azért szer etném emlékeztetni, a felsorolásban érintette az alapítványokra vonatkozó szabályokat, és meglehetősen sérelmezi azt, hogy a tartós és a közérdekű cél mint meghatározási lehetőség a tevékenységi körök tekintetében kimaradt a törvényjavaslatból. Szeretném e mlékeztetni önt, hogy a második könyv 50. § (2) bekezdése azt fogalmazza meg, hogy alapítvány nem hozható létre jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló vagy a jó erkölcsöt sértő célra - és nem olvasom tovább az idézetet. Azért azt gondolom, hogy a tartósság és a közérdekűség vizsgálat tárgyát kell hogy képezze. Ugyanis közérdekűnek nevezhetőe az, hogy egy beteg gyermek gyógyíttatására alapul, alakul egy alapítvány, vagy gyermekek, tehetséges fiatalok továbbtanulását segíti? A tartós cél eset ében is ki az, aki megmondja, hogy mi tekinthető tartósnak? Úgy gondolom, az elmúlt évek tapasztalatai az alapítványi működésekkel kapcsolatban lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy sokkal tágabb körű megfogalmazással éljen a jogalkotó az alapítványi cél ok meghatározása tekintetében, hiszen a környezetünkben, a környező világban, azt gondolom, mindannyian számtalan jó példát tudnánk felsorolni arra, hogy a közérdekűség és a tartósság nem minden esetben tud megvalósulni a cél megfogalmazásakor. Éppen ezért kérem, hogy bírálják felül az elhangzott álláspontjukat e tekintetben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. És most következik kétperces felszólalásra Salamon László, a KDNP képviselője. P arancsoljon, képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Még Frankné Kovács Szilvia első normál felszólalása után, negyedórával ezelőtt jeleztem a kétperces reagálási igényemet, úgyhogy amit most mondok, az nem erre, hanem az ön korábbi no rmál felszólalására lesz észrevétel. Több mindenről beszélt egyébként a képviselő asszony akkor, és az abban felvetett kérdésekkel majd a normál felszólalásomban is fogok foglalkozni, és képviselőtársaim is, az imént Mátrai Márta is érintette ezeket. É n egy kérdést választok most ki, és szeretnék arra most külön észrevételt tenni, ez a telekkönyv bírói hatáskörbe helyezésének a kérdése. Képviselő Asszony! Ezzel az egész szakma egyetért. Egyetért, és erre az alapra helyezkedett a kodifikációs bizottság, erre az alapra helyezkedik a szakértői javaslat, erre az alapra helyezkedik az egész szakma. Kérdezze meg a bírákat, kérdezze meg az ügyvédeket, egyöntetű ebben a vélemény. Sőt, a kormány koncepciója, az MSZPSZDSZes kormány koncepciója is arra az álláspo ntra helyezkedett, amit 2003ban fogadott el a kormány, hogy a telekkönyvezést vissza kell adni a bíróságoknak. Mi történt? Az történt, hogy miután a Vékásféle szakértői csoport, kodifikációs bizottság kezéből kivették a törvényjavaslat előkészítését egy kormányon belüli egyeztetés eredményeként, ami vélhetően a földművelésügyi tárca és az igazságügyi tárca közvetlen részvételével zajlott le, ennek eredményeként félretették a saját koncepciójukat is, és a szakmával teljesen szembemenve alakították ki a tör vényjavaslatban szereplő szabályozást. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Szabó Éva, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. SZABÓ ÉVA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A témakör, amivel foglalkozni szeretnék, a dologi jog, jóval kevesebb vitát váltott ki az előzetes vitában - bár Mátrai Márta képviselő asszony már érintette
