Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László):
1493 bírói ítélettel felbontani, mert így kap a döntés anyagi jogerőt. Kérdezem továbbá az előterjesztőtől, hogy mikor kapott a közjegyzői döntés a törvényben mindenkivel szem ben hatályos anyagi jogerőt. A javaslat indoklása szerint a házasság közjegyzői megszüntetésének lehetősége a gyorsaságot szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Ez azért nem meggyőző és nem elfogadható, mert ha a törvényjavaslatban felsorolt feltételek teljesül nek, akkor az általános tapasztalat szerint a bíróság előtti bontóperek sem húzódnak el. A törvényjavaslat 4:48. §a a tulajdonjog átruházását hivatott rendezni. A 4:48. § (2) bekezdéséből szándékosan kimaradt az ingatlannak az átruházással való tulajdonjo g megszerzéséhez szükséges átadás, azaz a birtokbavétel, amely több ezer év óta lehet jelképes is, de a tradíciós rendszert eddig nem próbálták soha áttörni. Indokolatlannak tartom a korábbi rendelkezés kihagyását. Ugyanakkor a törvényjavaslat nincs összha ngban a 4. cím szerződésteljesítése 5:95. §ának (2) bekezdésével sem, amely szerint a kárveszély a teljesítéssel, ergo a birtokbavétellel száll át a szerződő félre. Az 5. fejezet 204. §a az ajándékozási szerződés fogalmánál az (1) bekezdés utolsó mondatá ban úgy rendelkezik, hogy az ajándékozó a birtoklás átengedésére is köteles. De még egy pillanatra visszakanyarodnék, tisztelt Országgyűlés, a törvényjavaslat 4. fejezetéhez, az elbirtokláshoz. (11.50) A 4:57. § rendelkezésénél a háromesztendős elbirtoklás nál erősen vitatható, hogy a szerződés érvényességéhez csak az alakszerűségnek kell megfelelnie. Álláspontom szerint a szerződés érvényességéhez a megkívánt követelményeknek is meg kell felelnie. Ugyanis előfordulhat, hogy a megállapodás tartalmi érvényess ége magából az okiratból kitűnik. Az öröklési jog, kiesési okok, 6:4. § (1) bekezdés. Az (1) bekezdés második mondata így szól: “közös balesetben vagy más hasonló veszélyhelyzetben”, és arról szól, hogy az elhaltak öröklési rendjének megfogalmazása komoly jogalkalmazási aggályokat vet fel. Nyilvánvalóan a javaslat megszerkesztője arra gondolt, hogy a közúti balesetben vagy tűzesetben egyszerre vagy orvosi, illetve egyéb szakértői eszközökkel nem mérhető időtávolságban következik be a haláleset. Előfordulhat azonban, tisztelt Országgyűlés, hogy több személy halála egy balesettel függ össze, de az egyik személy a balesetben sajnálatosan meghal, a másik személy életben marad, de néhány óra elteltével ő is meghal. A jogképessége azonban nem lehet vitás, ha az el őzőleg meghalt személynek az örököse, akkor az öröklési mivolta sem, nem beszélve arról, hogy az így megszerzett hagyatékával akár szóban, akár írásban szabadon rendelkezhet. Tisztelt Országgyűlés! Mint azt a felszólalásom elején már jeleztem, a teljesség igénye nélkül kívántam észrevételeimet megtenni a beterjesztett polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslatról. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat nem felel meg az 1003/2003. (I. 25.) számú kormányhatározatban foglaltaknak. E koncepció u gyanis kiemelte, hogy az új polgári törvénykönyv szabályozási határait úgy kell megvonni, hogy minél szélesebb körben juttassa kifejezésre a kódexjellegű jogalkotásnak az előnyeit. A javaslat azonban nem tartalmazza az egyesületekre vonatkozó szabályokat s em, leszűkíti a jogi személyekre vonatkozó általános szabályozást, és elvágja a kapcsolatot a szellemi alkotásokra vonatkozó külön törvényekkel. Alkotmányossági problémák is felvetődnek a gyűlöletbeszéd, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat vonatkozás ában. Tisztelt Országgyűlés! Az általam vázoltak alapján a törvényjavaslat jelen formájában támogatásra nem alkalmas. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) :
