Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
1489 Köszönöm szépen, államtitkár úr Tisztelt Országgyűlés! Az ál talános vitát ezennel lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és részletes vitára későbbi ülésünkön kerül majd sor. A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általán os vitájának folytatása ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Önök a törvényjavaslatot T/5949. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/5949/17. számokon kapták kézhez. Természetesen mindannyian megismerhették az Országgyűlés honlapján is. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak fogom megadni a szót 15 perces időkeretben. Tájékozatom önöket, hogy írásban kilenc képv iselő jelezte felszólalási igényét. A sorban első Frankné Kovács Szilvia, az MSZP képviselő asszonya. Öné a szó, képviselő asszony, parancsoljon! FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt alkalommal a parlamenti frakcióknak lehetőségük volt véleményüket, álláspontjukat ismertetni a tisztelt Házzal, továbbá számos más fórum is lehetővé tette a vélemények ütközését is. (11.30) Engedjék meg, hogy az álta lános vita folyamatában felmerült egyes kérdésekkel foglalkozzak jelen felszólalásomban! Ellenzéki képviselőtársaim gyakran vetik össze a mára szakértői javaslatként emlegetett azon szövegjavaslattal a törvényjavaslatot, amely nem azonos azzal a tervezette l, amelyet a kodifikációra felkért szakértői bizottság készített el egy évvel ezelőtt. Ezen anyag Vékás Lajos professzor úr és szakértői csoportja javaslatának külön megjelenített javaslata volt, amelyet a tisztelt Ház ilyen módon ismerhetett meg. Képvisel őtársaim is tudják, hogy ezek a javaslatok a legjobb szándéktól vezérelve születtek, de természetesnek foghatjuk fel azt is, hogy ezek különbözőek, bizonyítva ezáltal azt is, hogy a polgári törvénykönyv tekintetében nincs egy etalon, hanem egy megegyezés k ell hogy működjön a tartalom, a keretek meghatározása során. Wellmann Györgynek a Magyar Jog című szaklapban megjelent értékelése, azt gondolom, helytálló e tekintetben, amely szerint a javaslat előterjesztője a kormány, és végső soron az Országgyűlés fela data és felelőssége a kódex tartalmi határainak meghatározása, és ennek során figyelemmel kell lenni a jogalkalmazókra is, akik méltán várják tőlünk a kiszámítható szabályozást. A törvényjavaslat, amely a tervezet, a szakértői javaslat után harmadik a megs zületés sorrendjében, már nemcsak jogtudósi és jogászi munka, hanem kiegészült a mindennapokban egy adott területen dolgozók, egy témával foglalkozók, bizonyos szituációkban élők tapasztalatai által felvetett problémákkal, illetve az azokra adott válaszokk al, szabályozási elképzelésekkel. Megkerülhetetlennek tartom a jogalkotási folyamat során, hogy a jogalkalmazó társadalom egyegy kérdésben érintett szervezetei véleményeinek meghallgatását, a megalapozott észrevételek, javaslatok elfogadását és az erre va ló képességet kinyilvánítsuk, és itt természetesen nem csak a bírósági gyakorlatra gondolok. Felvetődik a kérdés: mellőzhetőke az alapvető emberi jogok iránt elkötelezett állampolgár nézőpontjából azok a fontos célok, elvárások, amelyek teljesülését a jog alkotónak indokolt prioritásként kezelnie? Számomra igazolást jelent például a személyekről szóló könyv kapcsán az, hogy a cselekvőképesség korlátozására vonatkozó rész átalakítását a fogyatékosok érdekeit képviselő szervezetek többsége, nagy része támogat ja, és várja a törvény hatálybalépését. Itt csak példaként
