Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
1490 említeném meg az Éfoésztől a Kézenfogva Alapítványon át a Siketek és Nagyothallók Szövetségét, de említhetném a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar foglalkozási rehabilitációs kutatócsopor tját is. E szervezetek által közvetített álláspontok, vélemények sokszor magas szakmai szinten kidolgozott formában, indokolással, a nemzetközi jogot is idézve, az annak történő megfelelést és megfeleltetést is vizsgálva kerültek megfogalmazása. Ezért tehá t meggyőződésem, hogy a szakértői javaslattal szemben - amely gyakorlatilag a hatályos szabályozáson nem változtat - a törvényjavaslat gazdagabb, tükrözi azt az értékválasztást, amelynek elemeiről a vezérszónoklatomban részletesen is szóltam. A családjogi könyv, annak is különösen a bejegyzett élettársakra és a házasság közjegyző általi megszüntetésére vonatkozó része több kritikát is kiváltott. Egyetértve Vékás Lajos professzor úrral azt továbbra sem támogatnánk, hogy a törvényjavaslatból kikerüljön a beje gyzett élettársakra vonatkozó szabályozás, mivel ez ténylegesen megbontaná a családjogi könyv egységét. E témában érdeklődve várjuk - még ebben az évben remélhetőleg - az Alkotmánybíróság döntését. A házasság közjegyző általi megszüntetése lehetőségének me gteremtése megfelel annak a szabályozási logikának, amely mentén született a közjegyzők hatáskörére, eljárására vonatkozó szabályozás az utóbbi évtizedben. Kell hogy emlékeztessem képviselőtársaimat arra, hogy a tavasz folyamán is olyan feladatokkal bővült a közjegyzők által ellátható feladatok köre, amelyek egyértelművé teszik, hogy a közjegyzői kar is az igazságszolgáltatás része. Itt csak példaként említek két jogintézményt, az előzetes bizonyítás lefolytatását és az igazságügyi szakértő peren kívüli kir endelését. Akkor az Országgyűlés - és ezt hangsúlyozni szeretném - 365 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el a mostanival megegyező szabályozási logikára épülő törvényt. A vitában elhangzottak olyan szemrehányások is, hogy a háza stársi hűség nem elvárás, már nem alaptétel, elmarad a házasság fontosságának hangsúlyozása, mivel azt szó szerint nem tartalmazza a normaszöveg. Lehet, hogy a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim figyelmét elkerülte az a tény, hogy a Vékás Lajosféle szaké rtői javaslat sem tartalmazza ezeket a deklarációkat. Szeretném remélni, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem azt állítják, hogy a szakértői javaslatot összeállító tudós társaság - hogy Mikola képviselőtársunk szavaival éljek - szinglihordák grasszálását va gy a deviancia normaszintre emelését kívánná elősegíteni. Jogalkotási szempontból nem szükséges az alkotmány rendelkezéseinek megismétlése, de a normatartalommal egyébként nem rendelkező, a hatályos szabályozásban is meglévő mondatok módosító javaslattal t örténő beemelését elfogadhatónak tartjuk. Az ingatlannyilvántartás kapcsán azt szeretném kiemelni, hogy a vitákban jórészt az anyagi jellegű szabályok helyéről volt szó, holott a lényeg a vitákat tekintve nem ebben, hanem az eljárási jogi részletekben van , azon vonatkozásában, amit a képviselőtársaim és a szakértői javaslat is említett a bírói kontroll kapcsán. Be kell valljam, nehezen található ma olyan modell, amely egy megnyugtató, működőképes mechanizmus képét mutatná. A kifogást emelők ilyet, pontosab ban semmilyet nem mutattak be, ezért úgy gondolom, hogy a jogalkotásnak ebben a fázisában kár lenne kísérletezéssel, nem kiérlelt, részleteiben nem átgondolt szabályozással rontani az ügyfelek és a földhivatalok helyzetét egyaránt. Nem kaptunk még eddig ér demi választ arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi bírói kontrollt ugyancsak biztosító rendszer vajon miért nem jó. Érvelni e rendszer megváltoztatása mellett akkor lehet és akkor célszerű, ha a jelenlegi rendszer hibáit feltárjuk, ha ismert, hogy hány ügy vo lt olyan - évenként, átlagosan is akár , amelyben a bírság döntött a földhivatal határozatát érintően, és hány ügyben ítélt másként, mint a közigazgatási határozatban foglalt döntés. Úgy véljük, hogy e kérdésfeltevés kapcsán a végleges rendezés igényével valójában át kell tekinteni az ingatlannyilvántartással kapcsolatos helyzetet, de mivel az eljárási rész a hangsúlyos, úgy vélem, ez a Ptk. megalkotásától függetlenül is elvégezhető.
