Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz):
1483 felszólaló Tellér képviselőtársam és az imént a KDNP részéről Rubovszky György képviselő úr elmondott. A legsúlyosabb problémának mi is azt látjuk generálisan, amit az előttem felszól aló érintett, hogy abban a helyzetben, amikor - bár nem akartuk, hogy tovább folytassák a polgári törvénykönyv általános vitájának a tárgyalását, mégis - sor kerül a polgári törvénykönyv vitájára, és ha így megy tovább, és a parlament öt frakciója nem köve tkezetes - mint ahogy tegnap sem volt az, a múlt héten még igen - abban, hogy nem kívánja a polgári törvénykönyv elfogadását, tehát vitájának a lezárását abban a formában, ahogy az most elénk lett terjesztve, akkor előáll az a helyzet, hogy el lesz fogadva egy általunk nem támogatott polgári törvénykönyv - remélhetőleg addig nem lép hatályba, amíg nincs megfelelő többségünk annak megváltoztatására , ugyanakkor tárgyalunk a Ptk.ba szorosan illeszkedő olyan szerzői jogi tárgyú mélyreható törvénymódosításról , amely néhány évvel ezelőtt született meg, és ezek szerint azóta problémákat jelentő és a polgári törvénykönyvből kikezelt formájú önálló részterületét képezi a civilisztikának. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel semmiképpen nem érthetünk egyet, és osztjuk a tö bb mint tíz éven keresztül működő polgári jogi kodifikációs bizottságnak és a bizottság elnökének a gondolatait - Vékás Lajos professzor úrra gondolunk , aki úgy gondolta - lehet, hogy ezért számított eretneknek, és ezért vették ki kezéből a végső változa t kidolgozásának a feladatát , hogy mindenképpen a polgári törvénykönyvben kell szabályozni azt az elvet, amely még a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv korábbi hatálya alatt fennállott, amely egyenesen megtiltja azt a gyakorlatot, ami immár tíz év ót a fennáll, hogy egy jogalkalmazó szerv, a Magyar Szabadalmi Hivatal egyúttal jogszabályt is előkészítsen, és lényegében a kormány nevében előterjesszen. A Magyar Köztársaság jogállami intézményei közül sehol nem fordul elő, hogy a jogalkalmazó hatóság, köz igazgatási szerv, hivatal - vagy hívjuk bárminek - végezze el a saját képmására formált olyan jelentős jogszabályszerkesztést és előterjesztést, mint a szellemi alkotások joga, ami az újabb elnevezés szerint most már szerzői jognak minősül. Ez az alapvető kifogásunk önmagában elfogadhatatlanná teszi a jelenlegi, ily módon nem is időszerű javaslatot, ami a szerzői jogról szóló hatályos, 1999ben elfogadott és később hatályba lépett jogszabály módosítását jelenti. Ahogy már elhangzott, a módosítás elsősorban azért időszerű a kormány, pontosabban, a kormány mögött álló Szabadalmi Hivatal szerint, mert az Európai Unió irányelveivel és az Európai Bíróság esetjogi gyakorlatával nem kompatibilis, és elsősorban a közös jogkezelés tárgyában kell változtatni. Igen ám , de ezt a változtatást úgy csinálja meg a jelenlegi javaslat, hogy lényegében nem változtat. (11.00) Tehát az a nem meglévő összhang, amely az Európai Unió alapelveire, a szolgáltatások szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó kifogást ill eti - és amely miatt Magyarországgal szemben is, másokkal szemben is a luxemburgi bíróság előtt, a Bizottság kezdeményezésére eljárás folyik , nos ebben, bár aktuális lenne valamilyen közös álláspont kialakítása azon túlmenően, hogy a javaslat felemlíti e nnek a ténynek a meglétét, valójában ugyanolyan, végeredményben változatlan: a közös jogkezelés területén nem végzi el azt a megkívánt európai elvárást, amely tehát magával vonta az eljárást. Ha nem várt esetben az az eset következik be, hogy a luxemburgi bíróság a Bizottságnak ad igazat - az Európai Bizottságnak , és Magyarországot elmarasztalják, akkor egy most tárgyalt törvényjavaslat viszonylag rövid időn belüli újabb átgondolására, újragondolására lesz szükség. Ezt azért mondom, mert tudom, hogy a tis ztelt képviselőtársaim nem ezt tartják a legfontosabb kérdésnek, és ezzel igazuk is van, de azért mégsem járható út az a magyar jogalkotásban, hogy úgy vagyunk tagjai az Európai Uniónak, hogy mégsem vesszük tudomásul, vagy nem várjuk meg azon a fontos terü leten - a szellemi alkotások, jogi szabályozását értem ez alatt - a döntést, hanem megyünk a magunk jó régi - nem akarok az elmúlt rendszer jogrendszerére hivatkozni - kitaposott útján, és megint csak egy monopolhelyzetben lévő Szabadalmi Hivatal érdekeine k megfelelően szabályozunk.
