Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TELLÉR GYULA (Fidesz):
1480 venni. Az egyik az, hogy ez a javaslat a Szabadalmi Hivatalt kvázi hatósági helyzetbe hozza. A közös jogkezelő szervezetek fe lügyeletét, nyilvántartásbavételét a Szabadalmi Hivatalra ruházza át a törvényjavaslat. A Szabadalmi Hivatal mérlegeli, hogy vajon létezneke, megvannake azok a feltételek, amelyek a bejegyzéshez szükségesek. A bejegyzéskor gyakorlatilag bekéri a bejegyz endő közös jogkezelő szervezetek teljes adattárát, ugyanakkor valamilyen, általam rejtélyesnek tartott okból egy saját önkéntes műnyilvántartó munkát végez, egy saját önkéntes műnyilvántartást hoz létre, amelyért díjat szed. Azonkívül a Szerzői Jogvédő Hiv atal súlyát növeli, hogy az a bizonyos szerzői jogi szakértői testület mellette működik. Jó lenne pontosan tudnunk, hogy mit jelent a “mellette” szó. Valószínűleg azt jelenti, hogy rendszeres munkakapcsolat és személyi kapcsolat van a Szerzői Jogvédő Hivat al és a jogi szakértői testület között, esetleg ez a bizonyos szerzői jogi szakértői testület segít a Szerzői Jogvédő Hivatalnak előkészíteni azokat az előterjesztéseket, amelyeket a felügyeletet gyakorló miniszternek kell küldeni. Vagy pedig szervezi, ill etve meghatározza azokat az egyeztetési eljárásokat, az egyeztetési eljárások szabályait, amelyek egyet nem értés esetén a szerzői jog tulajdonosa, illetve a közös jogkezelő szervezet és a felhasználó között jönnek létre. Tehát ezek a testületek is igen na gy hatalommal és befolyással rendelkeznek az alkufolyamat fölött. Nagy kérdés ebben a folyamatban, hogy vajon hogy kerül ide a Szabadalmi Hivatal. A Szabadalmi Hivatal egy kitűnő hivatal, ahogy információim mondják, ez a kitűnő hivatal azonban eredendően i parjogvédelmi kérdésekkel és védjegykérdésekkel foglalkozott, és alapvetően a hivatal működésében az a szellemitulajdonias szemlélet uralkodott, amelyik azokat az alkotásokat, amelyeket iparjogvédelem alá vett, szellemi tulajdonnak tekintette, a tulajdon m indenféle sajátosságával együtt, egyebek között az elidegeníthetőség sajátosságával is. Nagy kérdés, hogy miért éppen a Szabadalmi Hivatal kapja ezt a sajátos hatósági funkciót a közös jogkezelő szervezetek fölött. (10.40) Ráadásul a törvényjavaslat alapjá n a Szabadalmi Hivatal a közös jogkezelők nemzetközi kapcsolatait is az ellenőrzése alá vonja, egyetértésével készülnek az előterjesztések a miniszter számára. Szinte nincsen a szerzői jogban olyan vertikálisan mozgó információhatás, utasítás, előírás, ame lyikbe a Szabadalmi Hivatal valamilyen módon, akár mint előterjesztő, akár mint tanácsadó, akár mint egyetértési joggal felruházott szervezet ne lépne bele. Ami a tarifamegállapítást illeti, az a helyzet, hogy ha már itt a tripartit viszonynak az egyes sze replőit nézzük, a Szabadalmi Hivatal, tetszik, nem tetszik, mindig is az ipar képviselője volt, ha úgy tetszik, a tőke érdekeit szolgálta vagy a tőke érdekeit képviselte. Eléggé meglepő, hogy most egy operettnek vagy egy filmnek a készítői egy ilyen szerve zet, ilyen szervezeti előzményekkel rendelkező és kvázi hatósági jogosítványokkal felruházott szervezet keretei közé kell hogy beilleszkedjenek. A törvényjavaslatban azt, hogy itt a tőkeérdek az eddigieknél erősebb képviseletet kap, az is mutatja, hogy a j elentős felhasználó formális szabályozást is kap. A jelentős felhasználó fogalmát világosan meghatározzák, és megnövekszik a szerepük az egész egyeztetési folyamatban. Azt mondhatja valaki, hogy ez tévedés, amit én mondok, szó sincs ilyesmiről, szó sincs a rról, hogy a tőkeoldal súlya növekednék, szó sincs arról, hogy az eddig is a tőkeoldalt képviselő Szabadalmi Hivatal a tőkeérdek alapján módosítaná vagy befolyásolná a lehetőségek szerint ezeket a folyamatokat. Én erre a következőt mondom: elhinném, hogyha a törvény mellé volna mellékelve egy olyan hatástanulmány, amelyik az eddigi tarifamegosztásokról, illetve tarifamegállapításokról és most a törvénymódosítás alapján várható tarifamegállapításokról egy világos, táblázatszerű adatsort közölne. Ilyen hatást anulmány azonban, annak ellenére, hogy ezt, az ilyennek a készítését a jogalkotásról szóló törvény előírja, ilyen hatástanulmány a törvény mellett nincsen. Az a helyzet, hogy a tőkeérdek felé való elmozdulásnak nemcsak a tarifamegállapításban megállapíthat ó súlyeltolódás a jele, hanem valami mélyebb folyamat is. Ez a mélyebb folyamat talán
