Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TELLÉR GYULA (Fidesz):
1479 ebből fakadóan pedig jogszerűen nem lehet őket felhasználni, hiszen a szerzői művek felhasználásához engedély szükséges. Hogy ezt az engedélyezést legalábbis a jóhiszemű felhasználók ese tében pótolni lehessen, új engedélyezési rendszer kerül bevezetésre. Az engedélyeket ezeknek a műveknek a tekintetében a Szabadalmi Hivatal fogja adni egy speciális eljárás keretében. Abban az esetben pedig, ha akár az engedély időtartama alatt, akár azt k övetően egy meghatározott ideig ismertté válna a szerző, illetve más jogosult, az érdekek kiegyensúlyozott figyelembevételére alkalmas rendet állapít meg a tervezet. Ezen három pilléren kívül a szerzői jogi törvény módosítása kisebb terjedelmű módosításoka t is tartalmaz. A sport- és turisztikai bizottság, mint az előttem szóló képviselőtársam is említette, 9 igen szavazat és 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogassák szavazataik kal. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben; elsőként Tellér Gyula képvi selő úrnak, Fidesz. TELLÉR GYULA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A szerzői jogról szóló törvényhez benyújtott módosító törvényjavaslat igen szerteágazó, a másolási jogsértések szankcionálásától kezd ve egészen a haszonkölcsönzésen át vagy éppen a tarifamegállapítás szervezeti kereteiig sok mindent módosít. Én most a harmadiknak megnevezett kérdéssel szeretnék foglalkozni, miután úgy gondolom, hogy ez a súlyponti kérdése az egész törvénymódosításnak. A zt gondolom, hogy a szerzői jog jogosultja, a felhasználó és az állam között a tarifamegállapítás tekintetében egy klasszikus tripartit viszony áll fenn. Ez a tripartit viszony erősen analóg azzal a másik tripartit viszonnyal, ami a munkás, a munkáltató és a kettőjük alkuját felügyelő állam között van. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ebben a tripartit viszonyban a tőke van az erő pozíciójában, tehát a tőkés vállalkozó, a foglalkoztatott, a munkás pedig gyenge pozícióban van. Ugyanez a helyzet a s zerzőijogtulajdonosokkal kapcsolatban, leszámítva azt a néhány vagy legalábbis erősen kisebbségben lévő szerzőijogtulajdonost, akik nagyon keresett műveket alkottak, ezért jó alkupozícióban vannak. Egyébként a szerzőijogtulajdonosok is gyenge helyzetben vannak ebben az alkuban. Ahogyan két évszázad munkaharcai a munkásmunkáltató viszonyban igyekeztek kiegyenlíteni a munkás hátrányát, és nagyjából egyenlő pozíciót létrehozni, azt gondolom, a szerzői jog lépései is voltaképpen ilyen irányú előrehaladást t ettek. A jelenleg hatályos szerzői jog pillanatnyilag olyan állapotot rögzít, ahol a szerzőijogtulajdonosok pozíciója bizonyos tekintetben ki van egyenlítve a tőketulajdonosok, illetve a tőkés vállalkozók szempontjaival szemben. Nyilvánvaló, hogy ahol tec hnikailag lehetséges, ma is egyéni alkuk állnak fenn a felhasználó és a jogtulajdonos között, ahol azonban ez technikailag nem lehetséges, ott közös jogkezelő intézmények álltak fel. Ezek egyesületi formában működnek, és valójában nem egyszerűen csak a jog díjak begyűjtői és újraosztói, hanem ők kötik meg a szerződést, és érdekvédelmi munkát is végeznek, érdekvédelmi szervként is működnek. Ráadásul a tarifamegállapításban döntő szerepük van. Természetesen a hatályos törvény szerint is a tarifamegállapításban nem diktátum jön létre a közös jogkezelő szervezetek részéről, hanem beszámítják valamilyen módon a felhasználói érdekeket, és a végén az általuk megnevezett tarifákat miniszter hagyja jóvá vagy utasítja el, és akkor az alkufolyamat megismétlődik. Az erők iegyenlítés bizonyos alkotói területeken, ráadásul ezek a legszélesebbek, ténylegesen létrejött. Mi a helyzet a törvényjavaslattal, ami előttünk van? A nagy kérdés az, hogy ha egyszer létrejött ez a bizonyos erőegyensúly, akkor mit módosít a jelenlegi törv ényjavaslat. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslatban két nagyon figyelemre méltó és fontos változás van, amelyeket tekintetbe kell
