Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1477 nehezen kivitel ezhető lenne, hogy a könyvtárak maguk állítsák elő e díjak fedezetét. Így ezt az összeget, számos európai uniós ország által követett minta nyomán, a költségvetés fogja biztosítani a jogosultak számára. Így a javaslat különösen figyel arra, hogy ne csökken jen közvetlenül a könyvtárlátogatási és közvetve az olvasási kedv, és ezáltal a könyvtárak által betöltött alapvető fontosságú kultúraterjesztő funkció is érintetlenül érvényesülhessen. Kedves Képviselőtársaim! A javaslat harmadik pillére egy olyan szabál yrendszer bevezetését célozza, amely ugyan figyelembe vesz külföldi példákat, de Európában egyelőre egyedülállóan konkrét megoldást biztosít az úgynevezett árva művek jogszerű felhasználhatóságának biztosítására. Árvának tekinti a szerzői jogi zsargon azok at a műveket, amelyek még védelem alatt állnak, de nem ismerjük a szerzőjüket, vagy nem tudjuk, hol tartózkodik a jogosultjuk. Ez sajnos egyre gyakrabban fordul elő, részben a hosszú védelmi időnek, részben pedig olyan történelmi tényeknek köszönhetően, am elyeknek eredménye, hogy számos jogosult elvándorolt, utódaik a világ különböző részein telepedtek le, és elérésük, beazonosításuk megközelíti a lehetetlent. Engedjék meg, hogy felidézzem azt a pár évvel ezelőtti törvényt, amely a magyar filmvagyon sorsát kívánta rendezni. Sok, a két világháború között készült filmről, a nemzeti filmvagyon értékes alkotásairól még ma sem tudhatjuk, hogy kik a jogosultjaik. E helyzet kezelése érdekében egy speciális engedélyezési rendet vezetünk be. A szabályozás értelmében a felhasználási engedélyt a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal adja majd meg. Természetesen, ha a jogosult időközben az engedély hatálya alatt vagy azt követően meghatározott ideig ismertté, illetve elérhetővé válna, a tervezet biztosítja, hogy újra tudja gyakorolni az engedélyezés jogát. Mivel azonban ezekben az esetekben az engedélyt már korábban jogszerűen megszerezte a felhasználó, ezért az ő jóhiszeműségére tekintettel biztosítékokat is beépít a tervezet az érdekek kiegyensúlyozott érvényesülése céljából. Bízom benne, hogy ez a modell az Európai Unió számos országában követőkre fog találni. Tisztelt Országgyűlés! Végül, kérem, engedjék meg, hogy a magáncélú másolás szabad felhasználásával kapcsolatos módosít ásra is felhívjam a figyelmüket. Nem vitatva azt, hogy a szerzői jogi szabályozásnak elsősorban az otthonaink falain kívüli viszonyokat kell rendeznie, az sem hagyható válasz nélkül, hogy egész kulturális iparágak lehetetlenülnek el azáltal, hogy olyan ill egális fájlcserélő rendszerek juttatják el a közönséghez a zenét és a filmet, amelyeknek nyereségeiből, óriási bevételeiből az arra érdemesek semmilyen módon nem részesülnek. Nem állhat a kormány olyan állásponton, amely ugyan üdvözli azt, hogy egyre több kulturális javat fogyasztunk hétköznapjainkban, de nem segítjük, hogy a jogosultak ebből a sikerből megfelelően részesüljenek. A megoldás kétirányú kell hogy legyen, ezt tükrözi a jelen módosítás. A magáncélú másolás szabad felhasználását egyes szélsőséges esetekben ki kell zárni, ilyen a szándékos fájlcserélés. Ezt jelenti a magáncélú másolás jogszerű forrásra korlátozása, amely összhangban áll a nemzetközi és közösségi jogi normákkal is. Ugyanakkor a jóhiszemű fogyasztókra ésszerűtlen és betarthatatlan kö telezettségeket róni nem lehet, tehát a szigorítás ellenére a magáncélú másolatkészítés szabad felhasználását széles körben fent kell tartani, és a jogosultak számára, szintén a nemzetközi és a közösségi jogi normákkal összhangban, ezen jogszerű felhasznál ások után más módon kell ellentételezést biztosítani. Ennek tesz eleget az üreshordozódíj megfizetésére vonatkozó kötelezettség. Ezt a jogintézményt, szintén hatástanulmányokra támaszkodva, jelenleg nem indokolt megváltoztatni, kizárólag büntetőjogi támog atását kell megerősíteni, amelyet a Btk. szintén önök előtt fekvő javaslata teljesít. Ez a megközelítés, amit a jogrendben kívánunk tükröztetni, miszerint csak a szabad felhasználás alá eső cselekményekkel kieső díj kompenzációját célzó üreshordozódíj meg fizetésének elmulasztását, de soha nem magát a magáncélú másolást szankcionálhatja büntetőjogi tényállás, megfelel az arányosság általános követelményeinek, és illeszkedik a kormány által elfogadott, hamisítás elleni nemzeti stratégia alapvető célkitűzései hez is.
