Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 21 (167. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1476 mind az innovációnak, mind a kultúra fenntartásának, fejlődésének, finanszírozásának olyan eszközeiről van szó, amelyekről nem lehet lemondani, és amelyeket nem lehet mással pótolni, helyettesíteni. A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat a szellemi tulajdon egyik fő terület én, a szerzői jogban kíván megtenni néhány olyan lépést, amely részben átfogóbb, a szellemi alkotások védelmét célzó koncepcióba is illeszkedik, másrészt a szerzői jog területén felmerült egyedi problémákra is választ kíván adni. Talán érdemes kiemelni, ho gy a törvényjavaslat egyes elemei kifejezetten úttörő jellegűek, ahogy az egyébként is jellemző a hazai szerzői jogi jogalkotásra. El kell itt mondani azt is, hogy a módosítást hosszú szakmai előkészítő munka előzte meg, a tervezet egyes elemei már négyéve s múltra tekintenek vissza. A javaslat egyes elemei az Európai Bíróság legújabb gyakorlatának való megfelelés céljával készültek, másokra amiatt van szükség, mert a szerzői jogi szakértő testületben végzett elemező, értékelő munka olyan pontokra világított rá a hatályos szerzői jogi rezsimben, amelyeknek jogalkotás útján történő egyértelművé tétele indokolt. A tervezet sajátossága az is, hogy egyes, a szélesebb értelemben vett szakma által is gyakran problematizált témákban határozott válaszokat ad, tükrözv e ezzel a kormány korábban említett progresszivitását ezen a területen. Kérem, engedjék meg, hogy itt a tervezet három fő pillérére és egy különösen érzékeny pontjára hívjam fel a figyelmüket. Elsőként mindenekelőtt a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsol atos módosításcsomag érdemel figyelmet. Az utóbbi években számos problémával kellett szembenézni a kormánynak ezen a területen. Mind a közös jogkezelő szervezeteket felügyelő oktatási és kulturális tárca, mind a jogalkotás előkészítéséért felelős többi sze rvezet, így az igazságügyi tárca és a Magyar Szabadalmi Hivatal is kapott olyan jelzéseket, amelyek nyomán szükségessé vált a jelenlegi szabályok felülvizsgálata. A módosítást komoly elővizsgálatok alapozták meg, ebben mind a szellemi tulajdonért felelős k ormányhivatal, mind akadémiai szereplők részt vettek. E munka eredményeként leszögezhetem, hogy jelenleg nincs kényszerítő szükség a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó alapvető szabályok átalakítására, amelynek jelenlegi rendje fontos eszköz a kulturá lis sokszínűség fenntartásában is. A javaslat nyomán elsősorban a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaira, tarifáira vonatkozó jóváhagyási eljárás válik cizelláltabbá. Célunk az, hogy az ártárgyalásokon a felhasználói oldal is megfelelő szerepet kapjon, hiszen a díjak megfizetése az ő terhük. És azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a pénzek működtetik a kulturális infrastruktúra jelentős részét. Az eljárás kiegészül továbbá olyan szabályokkal is, amelyek alapján a díjszabást jóváhagyó szervnek több szempont és szabály segít majd a díjszabások kiegyensúlyozott jóváhagyásában. Ezenkívül a közös jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos állami feladatok végzésének rendje is átalakul. Ezek a feladatok jórészt elkerülnek a kulturális tárcától, és a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, valamint az igazságügyi tárcához, a két másik, a szerzői jogért felelős szervhez kerülnek. Az átalakításnak nincs olyan szakmapolitikai indoka, amely a szerzői jogi védelmi rendszer tartalmi átalakítását vonná maga után. Egyszerű fe ladatvégzési, hatékonysági megfontolások alapján következik be a változás, és természetesen ez nem érinti, nem érintheti a kulturális tárca általános feladatkörét és véleményezési lehetőségét a kormányzati munka körében, a kulturális szempontok érvényesíté sében. Tisztelt Országgyűlés! Másodikként meg kell említeni azt a szabálycsoportot, amelynek célja, hogy a nyilvános haszonkölcsönzésről szóló 2006/115. EKirányelv követelményeinek eleget tegyünk. (10.20) Ennek értelmében a jövőben díj fogja megilletni az irodalmi és zeneművek szerzőit a műveik könyvben, illetve kottában való haszonkölcsönzései után, vagyis a nyilvános könyvtári kölcsönzések után. Azonban ezt a díjat a kormány nem kívánja a könyvtár olvasóival megfizettetni, és az is nagyon