Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A szlovák alkotmánybírósági delegáció köszöntése - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1109 2001 elején George Bush egy tíz évre terjedő, összességében 1600 milliárd dollárt kitevő adócsökkentést határozott el, és vitt keresztül a kongresszuson. Ala n Greenspan nemrég - mármint 2001 januárjához viszonyítva nemrég - még azt mondta, nincs szükség egy ilyen változtatásra, sőt ennek az előfeltételei is hiányoznak. 2001 januárjában, februárjában azonban megváltoztatta a véleményét, ettől, mint az előbb már említettem, mindenki őt a Fed egy meghatározó jelentőségű vezetőjének tartotta az amerikai gazdaságtörténetben. Bush, szemben a két korábbi elnökkel, Kennedyvel és Forddal, első közelítésben nem a hiányt növelte, hanem a szufficitet csökkentette, de a dol og lényege pontosan abban ragadható meg, hogy ezek az adóváltoztatások - Bush esetében egyébként egyértelműen személyijövedelemadókulcsok csökkentéséről volt szó - akkor igazán hatásosak, ha a költségvetési kiadásokat nem mérsékeljük, vagy csak nagyon mér sékelten nyúlunk ezekhez hozzá. A mai Európai Unióban és a mai Magyarországon olyan adó- és járulékreform, amely a költségvetés hiányát növeli, az államháztartás egészének a deficitjét megemeli, elképzelhetetlen. Mivel minden gazdaságtörténeti példa világo san jelzi, hogy az adóreform vagy járulékcsökkentés elsődleges pozitív hatása a hiány növelésén keresztül egy pótlólagos kereslet teremtése, ha ennek a feltételei hiányoznak, akkor csak mérsékelt fellendülést várhatunk önmagában attól, hogy adókat vagy jár ulékokat csökkentsünk. Hozok magyar példát is a Fidesz időszakából, nem azért, mert a Fideszt kívánom bírálni, miként ezt néhány ellenzéki képviselőtársunk gondolja a szocialista felszólalók esetében, hanem azért, mert ez egy érdekes gazdaságpolitikai szit uáció, és ennek a tanulságait le kell vonni. (16.30) A Fidesz 19982002 között valóban egy nagyon jelentős, 10 százalékos járulékcsökkentést hajtott végre, az első lépcsőben 6 százalék volt a csökkentés, majd 2001ben és 2002ben, a kétéves költségvetés ke retében kétszer 2 százalék. Az első járulékcsökkentésnek volt is egy foglalkoztatásnövelő hatása, bár ez lehet, hogy elsősorban az akkori világgazdasági konjunktúrával, nem pedig a Fidesz gazdaságpolitikai lépésével függött össze. Valóban igaz az, hogy 114 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. De mi történt 2001ben és 2002ben, akkor, amikor világgazdasági dekonjunktúra volt? Az történt, hogy a kétszer 2 százalékos járulékcsökkentés mellett - tehát 4 százalékos, nem sávhatáros járulékcsökkentés mellet t - az egyik évben 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a másik évben 3 ezerrel. Tehát 4 százaléknak 15 ezer fős foglalkoztatásbővítő hatása volt. Ez is megfelelő óvatosságra kell hogy intsen mindenkit, aki a mostani helyzetben radikális adó- és járu lékcsökkentést kíván végrehajtani. De nézzük meg azt, hogy mit javasolnak azok, akik egy ilyen radikális csökkentés hívei. Mádi képviselőtársam felsorolt számos szakértőt, akik a kormány javaslatáról lesújtó véleményt fogalmaztak meg. Egyből lehet tudni, h ogy miért. Azért, mert nem hajtja végre a kormányzat azt az 1000, 1500, 2000, netán 3000 milliárdos jövedelemkivonást a költségvetésből, amit az üzleti szféra a maga szempontjából - amúgy teljesen érthetően - igényel. Nézzünk egy olyan példát, ahol egzakt számok találhatók, tudniillik a négy könyvvizsgáló cég koncepciója egyértelműen megmondja, hogy 2009ben 2178 milliárddal kell csökkenteni az adó- és járulékbevételeket. Persze, rögtön hozzáteszi a négy könyvvizsgáló cég azt is, hogy ugyanakkor szükség van arra, hogy más adók és járulékok viszont 1081 milliárddal emelkedjenek, és egy 1097 milliárdos kiadáscsökkentés következik ezen előbb említett két adat különbségéből. Azt már nem mondják meg a könyvvizsgáló cégek, hogy hol történjen meg ez a jövedelemcsök kentés, de például tegnap Az Estében egy gazdasági szakértő világosan fogalmazott: arra lenne igény, arra lenne szükség, hogy Magyarország a nagyon jelentős arányúnak tartott jóléti kiadásait 810 százalékkal mérsékelje, hogy a környező országokhoz hasonló ak legyenek az adóztatási, illetve járulékoltatási viszonyai.
