Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Az új tulajdonosi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
996 Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Csodálattal hallgattam Márton Attila képviselőtársam első felszólalását, amelyben igyekezett szakmai oldalról megközelíteni azt a másfél oldalas előterjesztést, amelyet voltak szívesek eljuttatni a futárpostával mindanny iunk számára. Bennem sajnos csak érzések és kérdések merültek föl, és lehet, hogy nem leszek annyira szakmai a továbbiakban, de mindenképpen bizakodom abban, hogy nem fogják tolakodónak venni azt, hogy a következő néhány percben a késő esti időre való teki ntet nélkül ezekből az érzésekből és kérdésekből néhányat megosszak önökkel. Az új tulajdonosi programról szóló országgyűlési határozati javaslathoz beterjesztett indoklás a következőképpen kezdődik: “A polgárosodás eszméje, nemzet és egyén szabadságának, gyarapodásának és biztonságának együttes akarása Magyarország leghaladóbb gondolata.” Azt gondolom, hogy ezzel a gondolattal talán még mi, ellenzéki képviselők is egyet tudunk érteni. Lehet, hogy ha stilisztikailag boncolgatnánk, akkor ezen is találnánk va lamiféle csomót, de eltekintünk ettől. A következő fontos megállapítás: “Kötelességünk úgy berendezni az országot, hogy minél többeknek legyen nyugalmat, biztonságot, jobb életet adó hazája a szabad és erős Magyar Köztársaság.” Ebben is egyetértünk. A köve tkező fontos megállapítás: “A kormány szándéka az új tulajdonosi program keretében, hogy minden honfitársunknak jusson egy rész a nemzeti tulajdont jelentő legfontosabb vállalatokból, és ezzel megadjuk a személyes szabadság és a gyarapodás lehetőségét mind enkinek.” Azt gondolom, hogy ez a megfogalmazás viszont egy kicsit már túlzóra sikeredett, különösképpen más filozófiát, politikai értékrendet vagy cselekvésre utaló értékrendet képvisel, mint amelyet mi fontosnak tartunk. (19.00) Emlékeztetném önöket arra , hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény kapcsán kifejtettük álláspontunkat, hogy mi fontosnak tartjuk az ország nyugalmát, biztonságát, a jobb életet biztosító körülményeket személyes szinten is és nemzeti közösség szintjén is. Ahhoz, hogy nemzeti közössé g szintjén nyugalmat, biztonságot, jólétet lehessen garantálni, elengedhetetlen, szükséges erőforrásokra van mindannyiunknak szüksége, a költségvetésnek is, amit választás útján a kormánytöbbség és a tisztelt kormány felügyel és oszt fel. Ebbe az erőforrás ba beletartozik az állampolgárok által befizetett adó, járulék, és ugyanezt teszik a gazdasági szereplők is. De ezen túlmenően van még egy nagyon fontos pillér, ez pedig a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás hozadéka. Ha a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásból nem teremtődik annyi forrás, amennyi szükségeltetne erőforrásgyarapító rendszereink, az egészségügyi és az oktatási intézményrendszer finanszírozására az adókon és járulékokon túlmenően, akkor nem a nemzeti vagyont kell értékesíteni vagy el osztani, kedvezményesen tulajdonhoz juttatni az ország népét, hanem le kell váltani azokat a tehetségtelen igazgatókat, ügyvezetőket vagy éppen kormányzati politikusokat, tisztségviselőket, akik nem tudnak a nemzeti vagyonnal mint értékkel felelősen gazdál kodni, és ezáltal hozzásegíteni a költségvetés bevételi oldalát a gyarapodáshoz. Ezen túlmenően a nemzeti vagyonnak nemzetbiztonsági vonzata is lehet. Kétféle vagyon van a nemzet vagyonában: vállalkozói vagyon és stratégiai, nemzetbiztonsági szempontból is fontos vagyon. A vállalkozói vagyon túlnyomó többségét az elmúlt tizennyolc esztendő alatt a mindenkori kormányzat, az éppen szolgálatát teljesítő kormányzat értékesítette, a vállalkozói vagyonnak vélhetően ez a helyes sorsa. Ugyanakkor a stratégiai vagyo nnak az értékesítése vagy kedvezményes részvényosztási programban való szerepeltetése nem helyénvaló. Nem jó az, ha az ország biztonságos energiaellátásának szempontjából lényeges Magyar Villamos Művek Részvénytársaság az értékesítendő vagyontárgyak közé k erült az önök döntése alapján, vagy a víziközműszolgáltatásokat nyújtó vállalatok, regionális vízművek, vagy éppen az aranytojást tojó tyúk, a Szerencsejáték Részvénytársaság, amelyet a mai napon is láthattunk, hogy azért hoz olyan hozadékot a költségveté s számára, amelyből akár a kieső vizitdíjat is lehetne pótolni, vagy a kórházi napidíjat.
