Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (Mandur László): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
946 Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam részéről a vizitdíj bevezetésétől elsősorban ezt a szemléletváltást reméltem, enne k a szemléletváltásnak az elindulását jelentette számomra a vizitdíj, aminek a részleteiről természetesen eddig is és hosszan ezután is lehetett volna vitatkozni. Lehetett vitatkozni. Mentesítettünk több mint kétmillió, két és félmillió polgárt az országba n. Van eleve kétmillió gyerek, aki után nem kellett vizitdíjat fizetni, és meghatároztunk különböző krónikus betegségeket vagy súlyos betegségeket, amelyeknek az állapotában vizitdíjat nem kellett fizetni. (15.00) És volt több százezer ember, akinek a szám ára kompenzációt építettünk be a rendszerbe, pontosan azért, mert magunk is tisztában vagyunk vele, hogy egységes terhet a lakosságra tenni akkor, amikor hihetetlenül nagyok a jövedelmi távolságok a társadalomban, nem lehet vagy igazságtalan. Tisztelt Képv iselőtársaim! Mindebből az következik, hogy ebben az országban legalább hat és fél millió olyan ember él, akinek a vizitdíj kifizetése semmiféle anyagi terhet, gondot nem jelentett. Ezzel a döntéssel természetesen tőlük is - hogy mondjam? - elvették annak a lehetőségét, hogy ezt az önrészt a rendszerbe beletegyék. Azt gondolom, hogy a tandíjnál talán még direktebben, még könnyebben végiggondolható, mennyire igazságtalan azt mondani a felsőoktatásra, ahol itt és most jelenleg a szociálisan rászorult, sokszor osan hátrányos helyzetű családok gyerekei 12 százalékos nagyságrenden vannak jelen, hogy a többiek számára nincs tandíj, hogy valahol nagyonnagyon igazságtalanul terítődik az a haszon, ami a felsőoktatásból keletkezik kinekkinek a maga számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Ellenzéki oldalon többen számon kérték - Horváth Zsolt is , hogy a kormányoldal duzzog és meg van sértve. Megjegyzem, én se duzzogást, se sértettséget nem érzek ezen az oldalon, inkább szomorúságot - bennem például ez van , mert érzéke lem, hogy vasárnap keletkezett egy jelentős mértékű kár forintban is, de azt gondolom, hogy sokkal jelentősebb a kár keletkezése abban a tekintetben, ideológiai síkon, amiről az előbb beszéltem. A modern polgári Magyarország felé vezető úton sikerült vasár nap három nagy lépést hátralépni. Természetesen, ha egyszer kár keletkezett - s azt gondolom, az egyik dolog, amit ki kellene tudni mondania az ellenzéknek is, hogy kár keletkezett , akkor a kormánynak, mert felelősen gondolkodik, kötelessége a kárenyhíté s módját keresni; nem biztos, hogy ebben a törvényben, amely arról szól, hogy hogyan kell kivezetni ezeket a fogalmakat a jogrendszerből. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a párbeszéd híve vagyok, de ahhoz mindkét oldalon őszintén kellene megnyilvánulni. K öszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Két darab kétperces igény is van a monitoron, mindketten fideszes képviselők. A sorban az első Varga Mihály. Öné a szó , parancsoljon! VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Béki Képviselő Asszony! Azt kérem öntől, hogy ne dőljön be azoknak a PR- vagy propagandakijelentéseknek, amiket a népszavazási kampány közben hallottunk. A magyar embe rek, a választók világosan felismerték, hogy nincs szó semmiféle ingyenességről. Nagyon is drágán, nagyon is hosszú időn keresztül megfizetik annak az árát, amit az egészségügyi szolgáltatásokban igénybe akarnak venni. Idéztem az expozéban, hogy Magyarorsz ágon fizetjük ma az átlagos munkabérre vetítve a harmadik legnagyobb közterhet adóban és járulékban az Európai Unió tagországai közül. Itt van előttem egy pontos számítás, amely azt tartalmazza, hogy 6 százalék munkavállalói egészségügyi járulékot fizetünk , 5 százalékot fizet utánunk a munkaadó, plusz még fizeti az egészségügyi hozzájárulás összegét is. Tehát szó sincs ingyenességről! Ebben a pillanatban is mindenki vastagon megfizet azért, amit egészségügyi szolgáltatásnak neveznek. Önök erre akartak még e gy pluszelvonást kivetni. Megjegyzem, az ön
