Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
944 forrásokból fogják finanszírozni a felsőoktatást. Akkor tehát méltatlan dolog most az ellenzék re mutogatni, hogy ők mondják meg, hogy honnan pótoljuk, ám mi ezt mégis megtettük azzal a törvényjavaslattal, amelynek a száma 5190., és itt fekszik előttünk. Az előző pár óra vitáját hallgatva elgondoltam - bár meglepően sokan nézik ám azért a parlamenti tévéközvetítéseket, erről ezer visszajelzés árulkodik , hogy vajon követni tudjáke az állampolgárok azt, hogy itt voltaképpen most miről is beszélünk. Folytatjuk az egykét hete megkezdett kampányt, vagy talán arról beszélünke, amiről kellene, hogy itt fekszik az asztalon két törvényjavaslat, az egyiket a kormány nyújtotta be, a másikat pedig az ellenzéki pártok? Nos, a kormány által benyújtott törvényjavaslat azt tartalmazza mindösszesen, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj töröltessék el áp rilis 1jétől. (Dr. Vojnik Mária: Erről szólt a népszavazás.) Míg az ellenzék javaslata, amelyet több személy jegyez, nem ismétlem a neveket, miközben erről rendelkezik, hogy töröltessék el ez a három díj, arról is rendelkezik, hogy az így kiesett bevételt egyáltalán miből pótoljuk. A javaslatok között szerepel egy épkézláb javaslat, a pénznyerőautomaták üzemeltetéséből származó adóbevétel, amely a felsőoktatásból kieső összeget tetemesen pótolná ebben az évben mintegy 11 milliárddal. Ahogy itt Horváth Zso lt képviselő úr az előbb mondta, ezen a javaslaton persze lehet vitatkozni, lehet minősíteni, lehet, hogy nem a legjobb, de voltaképpen erről kellene hogy beszéljünk. Abban, úgy tűnik, a két oldal egyetért, hogy április 1jétől ezeket a díjakat el kell tör ölni, és miután a felsőoktatás és az egészségügy közszolgálat, a működtetése szent kötelessége a mindenkori kormánynak, mégpedig a megfelelő módon való működtetése, ezért ezek a megjelölt források kellő garanciát, reményt nyújtanak arra, hogy akadálymentes en működik. (14.50) Szó sem volt olyanról, amit az SZDSZ elnök ura mondott. Azt mondta, hogy az SZDSZ nemet mond olyan javaslatra, amely a népszavazás okozta negatív hatásokat bizonyos társadalmi csoportok rovására kívánja orvosolni. Kérem, ebben a javasla tban semmi ilyesmiről szó sincs, egyetlen társadalmi réteg rovására nem szól ez a javaslat, pusztán arról szól, hogy a költségvetésben egyébként is meglevő összegből egy bizonyos részt ilyen irányba fordítsunk. De ezen túlmenően is, ha ennek a két törvényj avaslatnak a vitája lezajlik, és reményeink szerint a mi javaslatunkat akár némi módosítással is, de elfogadná a parlament, azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a jövő évi és a mindenkori költségvetésekben is le kell vonni ezt a konzekvenciát, és végre ol yan pályára kell állítani a gazdaságunkat, amely a gazdasági növekedés eredményeképpen megteremti a forrásokat, a megfelelő, elegendő forrásokat az egészségügy és a felsőoktatás működtetéséhez. És talán jó lenne, ha megalkotnánk mi magunknak is a mi párbaj kódexünket, hogy az ilyen fölösleges, méltatlan és sok nemtelen kifejezésnek is teret adó viták helyett érdemi párbeszédre kerüljön sor, úgy, ahogy az MSZP frakcióvezető asszonya ezt kilátásba helyezte. Örömmel jegyeztem le a szavait: van szándék a több pá rbeszédre. Ezt kellene folytatnunk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A többszöri módosítás miatt elnézést kérek, én voltam a hibás, mert a sorban egy kormánypárti képviselőnek kellett vol na jönni, ahogy a sorban az első is volt, Béki Gabriella, elnézést kérek, most megadom önnek a szót. Köszönöm szépen. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy arról én magam is a múlt héten is beszéltem, illetve egy hónapon keresztül a kampány során, ez a három kérdés, amit a népszavazáson föltettek, legalább három szinten értelmezhető kérdés volt. Értelmezhető az egyes, a konkrét síkján, de mindenképpen van egy másik, egy politikai olvasata is a