Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (Mandur László): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
943 1jétől érvényesítjüke, 2008. április 1jétől eltöröljüke a vizitdíjat. Ez az egyetlen kérdés, és az ö sszes ebből következő kérdés már mindannyiunk felelőssége. Az a kérdés, hogy amiről elsőre azt állítják, hogy egy semmi, csak kiadás és nem bevétel, az vajon akkor miért is fog olyan fájdalmasan hiányozni az egészségügyi költségvetésből. Erről kell nekünk ma például beszélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra jelentkezett Puskás Tivadar, a KDNP képviselője. Parancsoljon! DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Eln ök Úr! Úgy gondolom, nem az a vita tárgya, hogy ki adta be először vagy ki később. (Dr. Vojnik Mária: Hát akkor micsoda?) Hiszen 5190. számon jegyezte az ellenzéki oldal, 5191. számon pedig a másik oldal a törvényjavaslatot. Úgy gondolom, hogy most elérkez tünk egy olyan ponthoz, amikor lehet békét teremteni ebben az egészségügyi kérdésben. A magyar nép nagy többsége elutasította azt, hogy az egyébként OEPpénzként az orvos által beszedett vizitdíjat az orvosok szedjék be. Tehát valahonnan szerintem nekünk m eg kell találni a forrást. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mire? - TataiTóth András: Bele kellett volna a kérdésbe tenni.) A törvényjavaslatunk és az önök törvényjavaslata között az a különbség, hogy mi megneveztünk forrásokat, a másik törvényjavaslat pedi g csak a megszüntetésről szólt. (Keller László: Erről szólt a népszavazás.) Lehet, hogy rosszat neveztünk meg, de akkor tegyük meg, és keressük meg a jó megoldást. Nem tehetjük meg a magyar egészségüggyel, ha egyszer úgy döntött a nép, hogy azt a részét me gszünteti, hogy a magyar egészségügy, magyar alapellátás egy részétől, akárhogy is mondom, elvették a pénzt. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ki?) A nép. (Derültség és zaj az MSZP soraiban. - Dr. Szabó Zoltán: Ha a nép elvette, azt mi nem bírálhatjuk felül . - Az elnök csenget.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr befejezte a kétperces felszólalását, és nincs is más kétperces, így aztán megyünk tovább. A sorban Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselő asszonya következik. Parancsoljon, öné a szó, ké pviselő asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A régi időkben, úgy százkétszáz évvel ezelőtt az emberek, a férfiak, a gentlemanek az egymás közötti konfliktusokat párbajokkal intézték el. A pá rbaj nem volt persze jó dolog, sok ártatlan ember is elvérzett benne, de volt egy nagyon jó oldala, hogy a párbajok szabályát párbajkódexek szabályozták. A párbajkódexek például előírták azt, hogy a párbaj vesztese méltósággal tudomásul veszi a vereségét, nem kiabál utána, nem jajgat, hanem emelt fővel távozik. (Dr. Szabó Zoltán közbeszólása.) Levonja a következtetést, nem mondja, nem nevezi például pitiáner demagógnak az ellenfelét, és ezzel a konfliktus megoldódott, és az élet megy tovább. Fájdalommal érz ékelem, hogy politikai életünknek nincsen ilyen párbajkódexe. Ennek voltunk vasárnap este 7 óra pár perckor szem- és fültanúi, amikor azt hallottuk a miniszterelnök úrtól, hogy a kormánynak nem áll szándékában pótolni a népszavazás által az egészségügyből vagy oktatásügyből kivont összegeket. Nos, ez a “nem áll szándékában” azért volt megdöbbentő, mert a kormánynak az volna a dolga, hogy a nép akaratának megfelelően kormányozzon ebben az országban. A népszavazás pedig azt mutatta meg, hogy a választópolgáro k, nagyon sokan úgy döntöttek, hogy mind a felsőoktatás, mind pedig az egészségügy közszolgálat, amit az adóikból befizetett pénzből kell ellátni. Ha erre kevés, akkor a kormánynak meg kell találni a lehetőséget, hogy mivel pótolja. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a választások előtt önök is azt ígérték, hogy nem lesz például tandíj. Akkor feltételezem, hogy megvolt az elgondolásuk arra nézve, hogy milyen
