Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
909 bűnösek voltak azok a tanárok is, akik engem nem tudtak megfelelően inspirálni, hogy érdeklődjek a fizika vagy a kémia területén. Azt hiszem, hogy a pedagógusképzésünket így is át kell alakítani, mert nagyon szükséges az, hogy élvezzenek a gyerekek egy kémiaórát, egy biológiaórát, é s mondjuk, ne párhuzamosan vagy ne adj’ isten, egykét év múlva tanuljanak meg olyan dolgokat kémiából, amit már biológiából előbb megtanultak, és fordítva. Azt gondolom, ilyen jellegű átalakításra mindenképpen szükség van. Ez a közoktatás feladata. De jó, hogy egyébként ebben az anyagban egy független köztestület mondta ki azt, hogy a természettudományos képzésre nagyobb energiát kell fordítani, és a természettudományos képzést bizony át kell alakítani. És akkor talán nem az lesz a vita, hogy elége az óra szám a kémiaórára meg a biológiaórára, hanem hogy van egy megfelelő, a XXI. századnak megfelelő kísérleti, informatikai háttérrel alátámasztott természettudományi képzés Magyarországon. Szerintem ez egy fontos dolog, és ezt a közoktatási reform során meg k ell tenni. Ami szintén elhangzik ebben az anyagban, és leírásra került, az a magyar pályázati rendszer, illetve az európai uniós pályázati forrásokhoz való hozzáférés. Valóban, a GVOPpályázatok nagyon sikeresek voltak Magyarországon, azonban amin változta tni kell vagy amire oda kéne figyelni, az egyrészről az előfinanszírozás kérdése, hogy könnyebben, egyszerűbben hozzá lehessen jutni az előfinanszírozáshoz, másrészről pedig elképesztő és elborzasztó - legalábbis egy évvel ezelőtt még az volt, nem tudom, m ennyiben változott - a pályázati elszámolások helyzete. Olyan bonyolult pályázati elszámolási rendszer van Magyarországon, ami egész egyszerűen követhetetlen, és nem hiszem, hogy ma egy akadémiai kutatóintézet vagy egy egyetemi kutatóintézet vagy egyetemi tanszék föl van arra készülve, hogy különböző pályázati adatlapokat, gazdasági számításokat készítsen el. És nagyon nehezen lehet lehívni ezeket a forrásokat. Én magam megint csak személyes példát hozok, 2004ben nyertünk a GVOPpályázaton eszközbeszerzésr e pénzt, ami nem egy bonyolult dolog, mert csak eszközt kell venni, nincs benne bérpótlék, nincs benne bértámogatás, tehát nem kell bérszámfejteni; egy eszköztámogatási pályázatot 2004ben nyertünk, és 2007 áprilisában jutottunk hozzá a forrásokhoz. Ha a B udapesti Műszaki Egyetem, ahol én tanítok, nem olyan jól menő és gazdag egyetem, hogy meg tudja ezt finanszírozni, akkor csak 2007ben jutottunk volna hozzá az eszközökhöz, amelyek már korántsem biztos, hogy olyan korszerű eszközök lettek volna 2007ben, m int amikor 2004ben mi ezt megpályáztuk. Azt gondolom, ezen mindenképpen változtatni kell. És van olyan tanszék a Műegyetemen, és gondolom, más egyetemen is, amely még mindig nem jutott hozzá a teljes forráshoz a 2004es, 2005ös pályázatokból. (12.00) Biz tos vagyok benne, hogy itt túl komplikáltan és túl komplexen vettük vagy értelmeztük az európai uniós elszámolási rendszert. Kérem az illetékeseket, hogy ezen gondolkodjanak el, mert elborzasztja egyébként a pályázókat, és én magam is kétszer vagy háromszo r meg fogom gondolni, hogy újra pályázni fogoke uniós forrásokra, ami pedig érdeke lehet minden egyetemnek, hogy minél több európai uniós forrást hozzunk a támogatási rendszerbe. Amiről még mindenképpen szeretnék beszélni, az az utánpótlás kérdése, illetv e a PhDhallgatók kérdése, a fiatal kutatók otttartása az egyetemeken, főiskolákon. Azt hiszem, ahhoz, hogy eredményesek tudjunk lenni a kutatásban, és valóban vonzóvá tudjuk tenni ezt a pályát, anyagi értelemben is vonzóvá kell tudni tennünk a kutatást. Mi azt várjuk el, hogy a kutatásban az egyetemeken és a főiskolákon, a kutatóintézetekben a legjobb képességű fiatalok maradjanak ott. A doktori ösztöndíjak még úgy nagyjából rendben vannak - nyilván ez is növelésre szorulna , de az már nagyon nincsen ren dben, hogy három év doktori képzés után nem lehet megszerezni gyakorlatilag egy PhDfokozatot. Nagyon nehéz megszerezni, nagyon kevés példa van arra, hogy három év után sikerül, legalábbis a műszaki és természettudományi területen az a jellemző adatsor,
