Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
910 ho gy inkább öthat év után tudnak egy PhDfokozatot megszerezni a hallgatók. Így aztán sokan ki is kerülnek az egyetemekről, főiskolákról, és egészen más útonmódon próbálják megszerezni a PhDfokozatukat. Másrészről pedig, mondjuk, egy kezdő tanársegédnek, ha bruttó 150 ezer forintot keres, akkor nem biztos, hogy vonzó pálya ott maradni az egyetemen, miközben a piacon, a gazdaságban jóval többet, a dupláját, tripláját tudja megkeresni akár egypár év múlva annak a végzettségének megfelelően, amit megszerzett. Énszerintem ezen mindenképpen el kéne gondolkodni. Ugyan vannak különböző ösztöndíjak, de ezeknek az ösztöndíjaknak a lehetősége nagyon kevés. Itt fontos lenne a gazdaság szereplőinek és az egyetemeknek, főiskoláknak, az állami szektornak az együttműködés e. Megint csak azt tudom mondani, hogy ha erre adókedvezményeket nyújtana a kormány, ha van egy gazdasági szereplő, aki fölvállalja, hogy fizeti egy állami egyetemen vagy főiskolán dolgozó kutatónak a bérét, akkor bizony ehhez lehessen kapni adókedvezménye ket. Németországban erre jó példák vannak, Németországban az egyetemeken, a kutatóintézetekben csak néhány dolgozónak a bérét adja az egyetem vagy a kutatóintézet, és a bérek egy jó részét egyrészt pályázati forrásból, másrészt a gazdasági szereplők együtt működése által tudják megteremteni, de ehhez az állam - a tartományi kormányzat vagy a német állam - bizony adókedvezményeket nyújt. Magyarországon is ezen el kéne gondolkodni, mert nem lehet egzisztenciát és családot alapítani bruttó 150160 ezer forintos keresetekre, így nem lehet ott tartani a fiatal kutatókat. Nyilvánvalóan magának a PhDfokozatszerzésnek meg egyáltalán az egyetemi karrierlehetőségnek vagy egy kutatóintézeti karrierlehetőségnek is a helyzetét át kéne tekinteni, mert mindenképpen vonzóvá kell tennünk ezt a pályát, és fontos, hogy minél több fiatal, minél több tehetség Magyarországon boldoguljon, és Magyarországon kerüljön be az egyetemekre és kutatóintézetekbe. Nyilvánvalóan a nemzetközi egyetemeken, külföldi egyetemeken oktató fiatalokat , fiatal kutatókat pedig vissza kell hozni Magyarországra. Az MDFnek a középosztály 13 pontjában elmondottak alapján erre fontos javaslatai voltak, mi ezt miniszterelnök úrral megvitattuk. Várjuk azt, hogy erre reakció szülessen, és várjuk azt, hogy tényl eg vissza tudjuk hozni Magyarországra a tehetséges fiatal kutatókat. Végezetül amiről még szeretnék beszélni, hogy fontosnak érzem és jó lenne, ha a kormányzat erre vonatkozóan szintén támogatást nyújtana és kommunikálná, hogy mit gondol az európai uniós n eutronkutató központról, mert például azon túlmenően, hogy egy napirend előtti fölszólalásban az Európai Innovációs és Technológiai Központ idehozataláról beszéltem, legalább ilyen fontosnak tartom, hogy ez a debreceni projekt megvalósuljon. Ami ha megvaló sulna - ez egy hosszú távú projekt, 2009 tájékán kéne elkezdeni a kutatóközpont felállítását, és ha jól tudom, Svédország és Spanyolország is vetélytársunk ebben , akkor egyrészt Debrecenben és abban a térségben meg szerintem egyébként Nagyváradon is munk ahelyeket lehetne teremteni, és több ezer diplomás mérnökre, kutatóra lenne szükség egyrészt Magyarországról, másrészt pedig Európa minden részéből, és Magyarország lehetne ennek a központja. Ebben a tekintetben nagyon fontos lenne, ha a kormányzat lépések et tenne. Magyarországon azt is egyértelművé kéne tenni - és ebben az Akadémiának fontos szerepe van, és látom is egyébként a törekvéseket , hogy a tudomány, a kutatásfejlesztés nem valami távol lévő, a mindennapoktól távol lévő dolog, nem néhány profess zor kémcsővel a kezében próbál valamit kutatni: a kutatásfejlesztés munkahelyeket teremt. Munkahelyeket teremt, a legjobb tudást hozza az országba, és komoly gazdasági erőforrást jelenthet egy országnak, ha a kutatásfejlesztésre fordít. Azt gondolom, hog y ez a mi közös felelősségünk, a Magyar Országgyűlés felelőssége, az Akadémia felelőssége és a kormányzat felelőssége is az, hogy fölvállalja a kutatásfejlesztés támogatását. Végül hadd idézzem akadémiai elnök úrnak a bizottsági ülésen elhangzott idézetét , amit egy írországi jegyzőkönyvből és szaklapból vett ki, amit az Írországban lefolytatott hasonló vita kapcsán mondtak az ír professzorok. “Ez az utolsó lehetőségünk; a kormány eddig csak pofázott, most kell
