Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - DR. VIZI E. SZILVESZTER, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a napirendi pont előadója:
888 Az elmúlt évszáza d során a tudomány exponenciálisan fejlődött, teljesen megváltoztatta a világot, hiszen látom, hogy önök előtt ott van a komputer, a zsebükben ott van a telefon, és akár Alaszkával beszélhetnek abban a pillanatban, akár az itt készült fényképet egy másodpe rc alatt el lehet küldeni a világ bármelyik részére. Ezt mindmind a tudomány adta a világnak. A nagy kérdés az - és itt vitába szállok sokakkal , hogy vajon a kutatásnak csak aze a haszna, hogy termékké váltható ötletet ad, felfedezést ad, vagy honosítj a a gondolatot, és kérem, az utóbbinak is nagyon nagy a jelentősége. Nagyon nagy a jelentősége, hogy amikor a miniszterelnök megkérdezi a Tudományos Akadémiát, hogy a geotermikus energiafelhasználásban mi a véleményünk, akkor az Akadémia bal és jobb irányz atoktól függetlenül le tud tenni az asztalra egy tanulmányt, amelyben azt mondja, hogy kérem, ezt gondolja ma a tudomány. Vagy az atomenergia kérdésében mi bátran állást foglalunk, és ez felhasználható a politika, a tisztelt Ház számára. Tehát a tudós tevé kenységének van egy olyan haszna is, hogy honosítja a világ tendenciáit, a világon meglévő új felismeréseket, és ezzel növeli a gazdaság, a magyar gazdaság versenyképességét. Tisztelt Ház! Európai uniós tagságunk teljesen új típusú tudománypolitikát igénye l. Nemcsak a kormánytól igényelné, hanem a többi közszereplőtől is, tőlünk is, tőlem is. Igen, ezért van akadémiai reform, ezért van a tudomány területén reform, amelynek egyik célja a minőség biztosítása, a másik célja pedig nyitni a társadalom felé és ny itni a gazdaság felé. Igen, az elefántcsonttoronyból ki kell szállnunk, ki kellett szállnunk és a jövőben is ki kell szállni. Igen, haszonra is szükség van, de ahogy elmondottam, bizony a tudománynak van egy olyan haszna is, amikor a külföldi eredményeket honosítja, nem beszélve arról, hogy a közoktatás és a felsőoktatás számára nyújtja a világban észlelt legújabb tudományos eredményeket. Tisztelt Ház! Napjainknak van egy sajátos képlete: tudás plusz információ egyenlő hatalom. Sajnos ebből a képletből egyv alami hiányzik, ami ebben az országban is hiányzik: ez az erkölcs. A tudást meg lehet szerezni, az információt az információs forradalomban meg lehet szerezni, ezzel a hatalmat is, de a hatalom megtartásához véleményem szerint erkölcs kell. Ma az országok rangsorát, kérem, nem elsősorban nemzeti jövedelmük nagyságával, nem katonai potenciáljával mérik, hanem azzal mérik, hogy milyen mennyiségű szellemi tőkével rendelkezik. Magyarország ilyen szempontból előnyös helyzetben van, ezt kell, hölgyeim és uraim, k ihasználni. Nem véletlen, hogy a Nature egyik vezércikkében éppen arról írt, hogy “the 20 th century was made in Budapest”, a XX. századot Budapesten csinálták, a genius loci volt itt - de ez a múlt, erre hivatkozunk, de ez kevés. Itt kell tenni, ma és most , hogy tényleg olyan szellemi tőke legyen rendelkezésünkre, amellyel a magyar gazdaságot, a magyar közéletet is tényleg meg lehet segíteni. Nem véletlen, hogy George W. Bush a tavalyi union speechében azt mondta, hogy Amerikát még kompetitívebbé, még verse nyképesebbé kell tenni, és ehhez kell további matematika és science. Kérem, a német kancellár, Angela Merkel asszony 2006 júliusában az egyik legjelentősebb tudományos lapban úgy írt, hogy a német kormánynak kötelessége a tudományt támogatni. Azt hiszem, h ogy ezért fontos a tudomány, ezért fontos a kutatásfejlesztés. Beszélnem kell a költségvetésről, és itt köszönetet kell mondanom a magyar kormánynak, a pénzügyminiszternek, aki biztosította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia működése meglegyen, és azoknak , akik biztosították azt, hogy tulajdonképpen a harminckilenc tudományos intézettel rendelkező professzionális kutatóhálózat tovább működjön. Fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon vane ennek haszna. Számtalan példát tudnék felhozni, elmondtam számtalanszo r a sajtóban, és hadd mondjam el, örülök, hogy a politika igen tisztelt képviselői kezdik értékelni ezt. Ami pedig azt illeti, hogy vajon a lisszaboni döntés értelmében eleget tesze Magyarország annak az elvárásnak, hogy a nemzeti jövedelemből elegendőt k öltünk a kutatásfejlesztésre, és ezzel Európát versenyképessé tesszük TávolKelettel - amibe nemcsak Japán tartozik, hanem ma már Kína is - vagy ÉszakAmerikával szemben, akkor azt kell mondanom, hogy sajnos jelen pillanatban, az elmúlt évben 1 százalékát költöttük a nemzeti jövedelmünknek a kutatásfejlesztésre, ez kevés. Jelen pillanatban az európai uniós átlag 1,81,9 százalék az EU 25ökben, még nem a 27et számolva.
