Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 10 (129. szám) - Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Mire jó a nem szakrendszerű oktatás?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
815 DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! A miniszter úr válaszát elfogadom. A következő megjegyzéseket szeretném tenni, és miniszter úrtól azt kérem, hogy a “földért életjáradék” negyedik programot lehetőleg minél rövidebb időn belül fejezzük be, úgy, ahogy ígérte. (15.10) Azt szeretném kérni, hogy nagyobb ellenőrzést kell gyakorolni az NFAnál, annak ellenére, hogy kikerült a minisztérium kezéből. A többi kér désre adott válasz számomra igazán öröm, de azt hiszem, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki, agráriumért aggódó képviselőknek fontos, hogy a szőlőkivágás megáll, sőt, inkább a telepítésre, a rekonstrukcióra kerül a hangsúly. Az is fontos, hogy a hegyköz ségek döntenek ebben. Biztos vagyok abban, hogy Magyarországon ezzel az intézkedéssel újból életképes, versenyképes szőlő- és bortermelés alakul ki. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Mire jó a nem szakrendszerű oktatás?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Magda képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyú jtott be az oktatási és kulturális miniszterhez: “Mire jó a nem szakrendszerű oktatás?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Február 11én napirend előtti felszólalásomban szóvá tettem az általános iskola felső tagozatán a nem szakrendszerű oktatásból eredő gondokat. Elmondtam, hogy az 56. évfolyamon a tanítási órák 25 százalékában kötelezővé tett, így elnevezett képzés bevezetése számos megoldhatatlan probléma elé állítja az iskolákat, mi több, értelmetlen pénzkidobásra kényszeríti őket. A miniszter úr nagyvonalúan kitért a konkrét kérdések megválaszolása elől. Hosszan fejtegette és értelmezte a PISA és a PIRLS nemzetközi mérések már mindenki által ismert eredményeit, ám egyetlen felvet ett problémára sem adott nemhogy megnyugtató, hanem semmiféle választ. Sok választóm a csalódásának, egyesek a felháborodásuknak adtak hangot az elmaradt reflexiók miatt. Magam is rossz néven vettem, hogy mérésekről szóló kiselőadást kellett végighallgatno m autentikus szakmapolitikai válaszok helyett. Kénytelen vagyok visszatérni a témára, mert a pedagógus választók sokasága joggal elvárhatja a miniszter úrtól, hogy érdemi feleletet, mi több, jelen esetben önkritikát és az irracionális intézkedések visszavo násának kilátásba helyezését hallhassa. Kérdezem tehát először: miért kell a felső tagozatos szaktanároknak - akiket képesítésük az 58. osztály tanítására jogosít fel - továbbképzésen részt venni ahhoz, hogy taníthassanak az 56. osztályban? Másodszor: mi ért kell a pénzhiánytól fuldokló iskoláknak 120 ezer forintokat kifizetni kötelező érvényű, többnyire színvonaltalan és ellenőrizetlen továbbképzésekért az élelmes cégeknek? Harmadszor: mit jelent a nem szakrendszerű oktatás fából vaskarika elnevezés? Negy edszer: mit és hogyan osztályozzanak a tanárok a nem szakrendszerű órákon? Ötödször: tudjae a miniszter úr, hogy a helyi tantervek már elvesztették a jelentőségüket amiatt, hogy évente menetrendszerűen az átírásukat rendelik el a folyton változó jogszabál yok? Hatodszor: nem az iskolaszerkezet burkolt átrendezéséről van itt szó?
