Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
774 problematika itt nem jelenik meg. Az ellá tás biztonsága, és sok egyéb előnyt is fel tudnék sorolni, környezeti szempontokat is felhozni, amellett szól, hogy a diffúz rendszerek, amelyek nem egyegy nagy kapacitást hoznak létre, sok szempontból, még gazdasági szempontból is biztonságosabban működt ethetők, mint az egyegy vagy néhány nagy koncentrált egység létrehozására koncentráló megoldások. Ugye, itt Katona Kálmán erről néhány gondolatot mondott, hogy mennyire érdemes vastagítani az atomenergialábát ennek az energiaellátásnak, mennyire szabad n ekünk egyetlen nagy központi beruházásra alapozni nagyrészt az energetikai ellátásunkat. Ebből a szempontból vetem föl, és úgy is mint agrármérnök, aki diffúz rendszerekkel dolgozik egyébként, amelyek felhasználhatók diffúz energiatermelésre is, hozom szób a ezt a kérdést. Amikor hosszú távú stratégiákról gondolkodunk, érdemes ezekről is meditálnunk, hogy vajon a diffúz vagy a koncentrált rendszerek adnake nagyobb biztonságot energiaellátási szempontból. Horváth Jánosnak arra a fölvetésére, hogy a kiszolgál tatottságunk milyen esetben növekszik, koncentrált rendszerek esetén vagy pedig diffúz rendszerek esetén, azt gondolom, a diffúz rendszereknek nagyobb a biztonságuk. De jó lenne, legalábbis a stratégiaalkotás időszakában ezekről a kérdésekről is beszélni, és ezeket a stratégiai megközelítéseket nem találja az ember ebben az anyagban. Mintha a hagyományos gondolkodásnak egy továbbvetítése történne egy ilyen 55 oldalas összeállításban. A felhasználás oldaláról, azt hiszem, érdemes lenne jobban körbejárni ezt a problémát. Az energiahatékonyságban, a hatékony felhasználásban sokkal nagyobbak a tartalékok, mint az energiatermelés további növelésében. És itt most nemcsak egyszerűen arra gondolok, hogy lekapcsoljuk a villanyt, vagy a lakossági fogyasztást milyen mó don lehetne hatékonyabbá tenni, hanem a gazdálkodási rendszereinket kellene úgy átalakítani, hogy azoknak az energiahatékonysága jobb legyen. Készséggel elfogadom és látom, hogy aki beszállítani akar a gazdaságba energiát, az az ilyen rendszerekben nem érd ekelt. Merthogy az ökológiai típusú rendszerek, hogy most a saját példámat hozzam, a mezőgazdaságnak a környezethez jobban illeszkedő rendszerei ab ovo kevesebbet igényelnek a beszállított energiákból, a közvetlen és a közvetett energiából is, tehát úgy is , mint üzemanyag, de úgy is, mint műtrágya, növényvédő szer, gépi munkaráfordítás és a többi; ezek kevesebbet igényelnek. Ha mi egy ilyen energetikai, gépipari, vegyipari fejlesztési területnek, piacnyitási területnek gondoljuk például a mezőgazdaságot, ak kor persze jó ez az iparszerű megközelítés, mert egyre többet fog ezekből igényelni. És persze ez is húzza a gazdaságot, mert azokat az ágazatokat meghúzza, amelyek számára piacot nyitott a mezőgazdaságban. De más dimenziókban ennek nagyon súlyos következm ényei lehetnek. Ilyen értelemben utaltam én arra, Podolák képviselő úr, hogy a fenntarthatóság gazdaságilag is kérdésessé teszi az ilyen típusú fejlesztési stratégiákat, amikor egy dimenzió mentén akarok maximális teljesítményt elérni, maximális biztonságo t elérni. Mert ha egy zárt rendszerben az egyik dimenzióban, mondjuk, a gazdasági növekedésben vagy például az ellátásbiztonságban maximális értéket akarok elérni, akkor egy zárt rendszerben a másik két dimenzióban egészen biztosan súlyos körülményeket ter emtek, környezeti és társadalmi dimenzióban. (16.30) Ilyen értelemben mondtam én azt, hogy érdemes vizsgálni a rendszermegközelítésben, a három dimenzióban összességében melyik rendszer - egy diffúz vagy egy koncentrált rendszer, vagy a gazdálkodásban egy ökologikus rendszer, illetve egy energiaintenzív rendszer - ade jobb teljesítményt. Azért hiányolja az ember az egyéb nemzeti stratégiákkal való összhangot, mert az egységes szemlélet csak akkor teremthető meg, ha az egyéb nemzeti stratégiákkal is összha ngba hozzuk az energetikai stratégiánkat. Hiányoljuk a fenntartható fejlődési stratégiával való összhangját, amit ez az anyag hat oldalban, majdnem azt mondom, hogy csak szlogenek szintjén ír le a fenntarthatósággal kapcsolatban. Ez valószínűleg nem elégsé ges alapozás egy energetikai koncepcióhoz, egy hosszú távú stratégiai elképzeléshez, egy hosszú távú energetikai koncepcióhoz.
