Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
775 Nemcsak a fenntartható fejlődési stratégiával való összhang megteremtése lett volna nagyon fontos - ennek sem látja az ember a ny omát , hanem az említett nemzeti éghajlatváltozási stratégiával is. Ez alapvetően meghatározza az energetikai elképzeléseket és az ország lehetséges mozgásterét is. Nagyon fontos lett volna a környezet- és természetvédelmi programmal és stratégiával való szorosabb kapcsolat megteremtése. Nem igazán látszik, sőt időnként tán ellentmondani látszik az ottani törekvéseknek, akár az éghajlatváltozási stratégia koncepcióját veszem, akár a környezet- és természetvédelmi stratégiát veszem. Amit ezek után egy pic it hangsúlyosabban szeretnék kiemelni, az a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos agrárvonatkozású összefüggés. Az anyag nem sok energiát fordít arra, hogy az alternatív energiaforrások közül a biomasszatermelést annak súlya szerint részleteiben elemezz e, annak különféle gazdasági vonatkozásait - de nem csak gazdasági vonatkozásait - is megvizsgálja. Pedig az agrár- és vidékfejlesztési stratégiával az összhang megteremtése alapvető, ha a biomasszával komolyan számolunk, a két stratégia egymás mellett nem mehet el. Sokféle dilemma felmerül persze az alternatív energiák felhasználásával kapcsolatban, ezt készséggel elfogadom, és ezen belül a biomasszával kapcsolatban is. Magyarország primer biomasszatermelési kapacitásá t valamikor a nyolcvanas évek elején a tudomány szintén feltárta. Körülbelül tudjuk azt, hogy jelenleg a mi éghajlati viszonyaink között - sugárzási, csapadék- és egyéb viszonyok között - mekkora biomasszamennyiséget lehet megtermelni Magyarországon. De k ülönféle ágazatok, területek versengenek a biomasszáért. Egy olyan típusú elemzés elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk, ha a különböző irányok közül egyiket, másikat vagy a harmadikat növeljük, az milyen hatással van a többi irányra. A legtriviálisabb és am it a leginkább szoktak emlegetni a mezőgazdasági alapanyagtermelés, a biomasszatermelés esetén, az az élelmiszertermeléssel és a takarmánytermeléssel való összefüggés. Anélkül, hogy ezt az összefüggést elemeznénk, nem igazán lehet eldönteni, mi is az a mennyiség, amivel reálisan számolhatunk más célú biomasszafelhasználásra, akár energetikai célú felhasználásra. Egy olyan szeletét is szeretném idehozni, ami lehet, hogy közvetlen gazdasági szempontból megint csak nehezen értelmezhető, de hosszú távon gaz dasági szempontnak minősül. Ha ugyanis egy rendszerből az összes szerves anyagot kihordjuk, akár elégetjük, akár etanolt vagy biodízelt állítunk elő belőle, letakarítjuk a területről és felhasználjuk energetikai célra, ezt meg lehet tenni, de ez az ökológi ai rendszer összeomlásához vezet. Ilyen értelemben mondom, hogy az ellátásbiztonság és a gazdasági szempontok környezeti és társadalmi szempontokkal mélyen összefüggő dolgok. Mondok egy példát: ha mindent letakarítunk a területről, és nem kerül vissza a ta lajba szerves anyag, akkor a talaj termékenysége nagyon rövid idő alatt megszűnik, s ez már mélyen gazdasági következmény. Gondolhatnánk, hogy itt egy egyszerű ökológus vagy zöldszemléletű képviselő okoskodik, pedig azt a szalmát milyen jól el lehetne éget ni, és abból mennyi energia származhatna. Az ilyen dilemmákat muszáj mérlegelnünk, és az ezekre vonatkozó részletes elemzések kellenek ahhoz, hogy reálisan eldönthessük, mire mennyit tudunk felhasználni; vagy olyan elemzések, hogy ha az élelmiszertermelő területet csökkentjük egy országban, mert egy részét energetikai célra fogjuk felhasználni, annak milyen hatása van az élelmiszerárakra, és milyen társadalmi hatásai vannak a továbbiakban, hogyan befolyásolja az élelmiszerek piacát. Nyomát nem látja az emb er az ilyen típusú elemzéseknek, pedig ezek mélyen összefüggnek az energetikai koncepcióval és ezen belül az alternatív energiák, különösen a biomassza felhasználásával. Összességében szeretném aláhúzni, hogy nagyon jó volna - és akkor lenne a törvényhozás döntéshozási helyzetben a stratégiai főirányokat illetően , ha az ezekhez a dilemmákhoz kötődő elemzések elkészülnének. Komoly apparátusok vannak erre. A kormánynak apparátusai vannak, amelyek ezeket elvégezhetnék, és utána valóban reális döntések szület hetnének a parlamentben arról, hogy - magyar viszonyok közt, a mi ökológiai feltételeink közt, ismerve nemzetközi kapcsolatainkat és kiszolgáltatottságainkat, a lehetőségeinket és a kockázatokat is mérlegre téve - milyen főirányokban fejlesztünk.
