Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
769 képviselőtársaim, annyi mindent importálunk, amit itthon megtermelhetnénk! Nem beszélek, de beszélhetnék gépekről, szolgáltatásokról. Menjünk be egy boltba - tessék bemenni , az élelmiszerre, a gyümölcsre meg e rrearra rá van írva, hogy a zabot Németországból, a szőlőt meg máshonnan hozzák és így tovább, nyilván azért, mert költségekben nem vagyunk versenyképesek. Mivel az energia egy lényeges költségtényező mindenben, azt hiszem, hogy éppen a lényegről beszélün k. A versenyképesség után következik az összbevétel, itt megemelkedik az összes nemzeti jövedelem. Megemelkedik, ha versenyképesek vagyunk, mert kevesebb importált anyagot használunk, sőt magunk exportálunk többet - megint ezt a szót használom , mert vers enyképesek vagyunk, mert a legfontosabb input vagy termelési tényező, az energia olcsóbb áron jut el a termelőhöz. Aztán ebből következően alacsonyabb lesz a munkanélküliség, magasabb a foglalkoztatottság. Mivel a GDP, az össztermék adóalap, anélkül, hogy adót kellene emelni, mégis több lesz az adóbevétel, mert az azonos adórátával, ha megemelkedik az adóalap, több az adóbevétele a Kincstárnak. Ez olyan szépen hangzik, mintha nem is lehetne igaz, pedig így van, igen tisztelt képviselőtársaim, ilyen az élet. Ha valami jól megy, akkor aztán tovább jól megy, egymást felerősítik ezek a tényezők. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Közben a vállalkozó profithoz jut, több profithoz jut, a profit is egy adóalap, a profit is egy megtaka rított forrás, amit aztán befektet, beruházás, és folytathatnám tovább ezt az üdvös rózsaszínű képet. Csak arról van szó, hogy tudjuk, hogy miről van szó, és az energia mint egy fontos termelési tényező itt megérdemli, hogy fokozottan odafigyeljünk. Köszön öm a meghallgatást. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy Dióssy Gábor államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési mini sztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak azért kértem szót, mert képviselő úr - egyébként úgy érzem, hogy nagyon logikus és jó szándékú - felszólalásában sajnos több félreértés volt, amit szeretnék tisztázni, illetve sz eretném megvilágítani azt a néhány dolgot, amit, azt gondolom, tudni érdemes ahhoz, hogy meg is értsük, hogy ezek a rendszerek hogyan működnek. Az egyik legfontosabb, ami az elmúlt napokban vagy nem kellő információk birtokában, vagy tudatosan nem figyelem be véve a valóságot többször elhangzott főleg ellenzéki oldalról, hogy a Nabucco és a Déli Áramlat egymás alternatívái. Úgy gondolom, elöljáróban legfontosabb leszögezni, hogy ezek nem egymás alternatívái, mert nem válthatják ki ezek egymást, hiszen önmagá ban a Déli Áramlat is, a Nabucco is a 10 milliárd, illetve a 30 milliárd köbméter gázszállítási képességükkel az összeurópai, jelenlegi 500 milliárdos és 20 év múlva az előrejelzések szerint 650 milliárdos felhasználáshoz képest tulajdonképpen csak egy kis részét tudják képviselni a felhasznált földgázmennyiségnek. Mind a két vezetékrendszer megépítésére meggyőződésünk szerint szükség van. A Nabuccót valóban föl kell gyorsítani, és a miniszterelnök úrnak szerintem sajnos igaza volt, amikor azt mondta, hogy a Déli Áramlat egy kicsit gyorsabban megy, mint a Nabucco. De pont ő volt az, aki egyébként kezdeményezte - és véletlenül éppen én voltam az, aki ezt a feladatot végre is hajtottam , hogy február elején a bécsi Nabuccokonferencián vállaljuk föl, hogy a k ormányközi megállapodást készítsük el, gyorsítsuk föl, és lobbizzunk azért, hogy ezt minél előbb a nabuccós országok aláírják, pont azért, hogy előre tudjon haladni a jelenleginél nagyobb ütemben a Nabuccoprojekt. Ez is mutatja, hogy mi mind a két projekt ben alapvetően érdekeltek vagyunk. A Nabbucóban - és ez a másik kérdés, amit érdemes tisztán megérteni - azért vagyunk érdekeltek, mert valóban a jelentős oroszországi gázszállítási függőségünket tudná csökkenteni, amennyiben Azerbajdzsán, Türkmenisztán va gy a Kaukázus és Kaszpi környéki országok be
