Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NAGY ANDOR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
733 alkalmazkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, mind a klímatudatosságnak a stratégiába való beemelése kérdésével. Ma egy fontos és időszerű témát tárgyalunk. Időszerűnek mondanám azért, mert mindannyian tudjuk, hogy január 23án az Európai Bizottság elfogadta azt az úgynevezett harmadik energiapolitikai csomagot, amelynek már a neve is nagyon beszédes, ugyanis ennek az a neve, hogy klímaváltozási és energiacsomag. Az Európai Bizottság már összekapcsolja a két ügyet, amit mi még nem tettünk meg. Én is azt mondom, hogy aki komolyan gondolkozik Magyarország jövőjéről, akár a gazdaság, akár a környezet, a természet jövőjé ről, az akkor jár el helyesen, ha ezt a kettő ügyet egyben szemléli. Időszerű ezzel foglalkozni, mert ezekben a hónapokban, hetekben dől el, hogy az egész Európai Unió gazdaságfejlesztése milyen energiastratégiára fog alapulni, ebben a bizniszben kik vehet nek részt, mekkora lesz a megújuló energia részesedése, milyen CO 2kvótákat kapnak majd az egyes iparágak - ugye, nem nemzetállamok, mert a rendszer meg fog változni, és Brüsszel fogja kiosztani a kvótákat, nem az egyes tagállamok. Fontos az ügy, és egyeté rtek a miniszter úr helyzetértékelésével. A világpolitikában ma ez az egyik slágertéma. Komoly politikusok ma már nem kérdőjelezik meg azt, hogy van klímaváltozás; vannak politikusok, akik ezt vitatják. Innen nem messze, Csehországnak van egy olyan köztárs asági elnöke, aki szellemesen, néha szórakoztató módon cáfolja ennek a tényét is, és közgazdászként hoz fel nagyon érdekes érveket, hogy mi is ez az egész humbug. (13.10) Vannak emberek, akik azt mondják erre a témára: nem is bizonyított az, hogy ez az egé sz globális fölmelegedés az ipari forradalomnak, az emberi tevékenységnek köszönhető, de azt gondolom, hogy ezek az emberek kisebbségben vannak. Érdemes meghallgatni a véleményüket, de azt hiszem, hogy ma a tudomány is és a politika nagy része is - legaláb bis aki erről felelősen gondolkodik - egyetért abban, hogy a globális felmelegedés létezik. Nem szerencsés, ha ez 2 százalék fölé megy, és meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy ez ellen lehessen védekezni. Azonban azt is érdemes itt elmondanunk, é s látnunk kell, hogy talán azoknak is igazuk van, akik megkérdőjelezik az egész kiotói folyamat hasznosságát, illetve hatékonyságát. Azt láthatjuk, hogy az Európai Unió próbál éllovas lenni a klímaváltozás elleni küzdelemben, de erre a globális problémára egyelőre lokális válaszokat tudott adni. A kiotói egyezmény is egy lokális válasz bizonyos szempontból, hiszen jelentős államok nem írták alá, tehát nem voltak az egyezmény hatálya alatt, akár az Egyesült Államok vagy Kína, India. És ha megnézzük, hogy a k iotói rendszer bevezetése óta csökkente a világ CO 2kibocsátása olyan mértékben, ahogy ezt szerettük volna, akkor csalódottnak kell lennünk, mert nem csökkent. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell valamit tennünk, de érdemes azért megfontolni azt is, hogy ha már 2012ben lejár a kiotói rendszer hatálya, és át kell állnunk egy teljesen új rendszerre, akkor figyelembe vegyük azt, hogy például a közlekedést vagy a lakosságot hosszú távon nem kelle ebbe a rendszerbe bekapcsolni, jelenleg ugyanis kívül van, miköz ben a CO 2kibocsátás nagy részéért a közlekedés is és a lakosság is - ahogy ezt talán Orosz Sándor említette - Magyarországon talán egyharmadnyi arányban felelős. Szeretnék reagálni néhány dologra, amit a miniszter úr mondott. Kezdeném, ahogyan fölvezettem , hogy mi az, amit érdemes dicsérni ebben a stratégiában. Hadd emeljek ki néhány, szerintem tényleg pozitív dolgot: ilyennek tartom az úgynevezett integráció elvét. Végigolvasva ezt a stratégiát, az én fejemben az integrálás elve két dolgot jelent. Az egyi k az, hogy attól integrál a stratégia, vagy azt célozza meg az integrációval, hogy a stratégiában megfogalmazott szempontokat vetítsük rá az összes kormányzati stratégiára. Milyen jó lett volna, ha lett volna éghajlatváltozási stratégiánk már akkor, amiko r például az Új Magyarország fejlesztési tervet elfogadtuk, mert mennyivel egyszerűbb lenne ma dönteni a regionális fejlesztési tanácsoknak programokról, például
