Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
727 Itt szeretném javasolni miniszter úrnak, hogy azt az e nergiakoncepciót, amiről ez után a napirend után fogunk vitatkozni, nagyon gyorsan vissza kellene vonni. Ha végigolvassa az energiakoncepciót, akkor láthatja, hogy az egyáltalán nem egyezik az éghajlatváltozási stratégiával, amit mindannyian tudunk üdvözö lni. Ezt Nagy Andor képviselőtársam bizottsági ülésen is elmondta. Tehát tudjuk üdvözölni, csak itt az a nagy kérdés, hogy milyen eszközöket, milyen törvényeket, milyen kormányrendeleteket, milyen forrásokat fogunk hozzá biztosítani. De ugyanilyen fontos p éldául a Vásárhelyiterv kérdése is. Nagyon jól tudjuk, hogy óriási lendülettel indult meg a Vásárhelyiterv; homokhátság, a vízutánpótlás kérdése. Ezek mind pontosan felvetik ennek a rendszernek a kialakítását, annak ellenére, hogy Magyarország folyóvizei nek a 90 százaléka határon túlról érkezik. A Vásárhelyiterv is foglalkozott a vízkormányzás, a záportározók, a vízvisszafogás, a vízkészlet és az öntözési rendszerek kérdésével, de ezzel a teljes stratégiával tulajdonképpen késésben vagyunk. (12.40) Hiszen évekkel ezelőtt Láng professzorék ezzel a kérdéssel már foglalkoztak, és próbálták a parlamenti képviselőket is bevonni, meghívva őket a Magyar Tudományos Akadémián különböző konferenciákra. Jeleztük, szóvá tettük, hogy igenis össze kellene vágnunk nagyon pontosan, melyek a legfontosabb kérdések, és úgy megfogalmazni a stratégiát, hogy igen, éghajlatváltozási stratégia, igen, fenntartható fejlődés stratégiája. Ha ezek meg vannak alkotva, a magyar parlament ezt elfogadja, akkor utána kellene következnie az energiatörvénynek vagy az energiakoncepciónak, hiszen abból kell kiindulnia magának az energiakoncepciónak, a környezetvédelmi koncepciónak, és lehetne sorolni tovább. Tehát ezekre kellene sorra utána ráépülnie a magyar törvénykezésnek, és m egfogalmazni, hogy milyen törvényi átalakításokat kell végrehajtani ennek érdekében, és milyen eszközöket kell hozzátenni. Úgy érzem, nagyon sok esetben - és azért is mondom - késésben vagyunk, mert számos olyan törvényünk és stratégiánk született az elmúl t időszakban, ami megelőzte ezt a stratégiát. Tehát valahol megint fordítva ülünk a lovon, és próbálunk majd utána úgy törvényt alkotni, hogy egy ciklus alatt egyegy törvényt tízszertizenkétszer visszahozunk a parlament elé, mert elfeledkeztünk valamiről , holott talán pontosan - ahogy a miniszter úr is mondta - előbb stratégia kell, hogy az alapját képezze az összes többi nemzeti stratégiának és azok megvalósításának. Fontos a tudatos oktatás szerepe. Ma az állampolgárok úgy szembesülnek az éghajlatváltoz ással, hogy jön egy hatperces vihar, egy kis hurrikánszerűség, és elviszi a tetőt, átdobja a túlsó oldalra, és egy településen az összes cserepet leviszi a tetőről. Itt döbbennek rá az állampolgárok, hogy valami történik. Valami történik, amit ők nem szere tnének és nem akarnak, és itt jön be a természetvédelem kérdése. Itt jön be az építészhatósági kérdés is tulajdonképpen, hogy mire kell felkészülnünk, át kell alakítani magát az építészeti rendszert is. De ugyanilyen a növénytermesztés kérdése is. Nem véle tlenül beszéltem az egészségügyi kérdésről. Ha a globális felmelegedés így fog alakulni, akkor számos olyan kihívással kell a magyar egészségügynek is szembenéznie, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések felgyorsulása. Újabb fertőzések alakulha tnak ki, jön a katasztrófavédelem. Mire kell felkészülnünk? Vannak előrejelzések és látható folyamatok, hogy olyan bacilusok kerülnek át adott esetben Európába is, amelyekkel soha életben nem találkoztunk. Tehát ennek igenis van egészségügyi vonzata is, és nem kevés. Tehát nem véletlenül mondom az oktatás, a tudatos felkészítés szerepét, és már óvodáskortól, a születéstől kell a gyermekeket rászoktatni arra, hogy mire készüljenek fel, hogyan viszonyuljanak a természeti értékeinkhez, hogyan becsüljék meg, va gy adott esetben olyan törvényeket alkotni, amelyek kizárják annak a lehetőségét, hogy a természeti értékeinket romboljuk. Nézzük a vidékfejlesztés kérdését! Óriási vita volt ebből is a parlamentben, hogy mit nevezünk vidékfejlesztésnek. Maga a VAHAVAprog ram is rátér erre, és az Európai Unió is úgy fogalmazott: a kistelepülések megtartóképességének fokozása. Mi történik most? Ma tulajdonképpen a törvényeink abba az irányba hatnak, hogy egyre jobban halnak el, halnak ki a kistelepülések. Milyen
