Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
718 Erről szól az előttünk lévő dokumentum, ez a jövő kihívása, és Magyarországnak is ennek kell megfelelnie, és nagyon bízom benne, hogy ebben egyetértés van köztünk, hogy melléálljunk ennek a változásnak. Nos, nekem meggyőződésem az, hogy a környe zetbarát technológiára való átállás ma Magyarországon társadalmi támogatottsággal is bír, hiszen azokon az érveken túlmenően, amelyeket mondtam, természetesen más szempontok is felsorolhatók még ebben a vitában. Én nem akarom ezeket szaporítani, de egyet, azt gondolom, hogy mindenképpen meg kell említeni itt még a tisztelt Ház előtt, és ez pedig, ha úgy tetszik, egyfajta nemzetbiztonsági szempont, biztonságpolitikai szempont. Nem elfogadható az, hogyha Magyarország hosszú távon úgy gondolkodik, hogy csak eg yfajta energiaforrásra, egy típusú energiaforrásra és egy típusú beszerzési irányra építi hosszú távon az energiastratégiáját. Magyarország akkor jár el helyesen - és szeretném megint csak idehozni hazánk érdekeit, akkor jár el helyesen , hogyha több lábo n áll az energiastratégiájában is, az energia felhasználásában is. Hogyha mi kiszolgáltatottak leszünk akár egy ország számára is - és emlékezzünk az elmúlt napok vitájára Oroszországgal kapcsolatban, ahol számtalan probléma fölvethető, ha mi kiszolgáltato ttak leszünk , akkor nem úgy cselekszünk hosszú távon, ahogy hazánk érdeke kívánja. Hazánk érdeke egyértelműen az, hogy több lábon álljunk e téren (Balla György tapsol.), és a több lábon állásnak az egyik legfontosabb tényezője az, hogy növeljük Magyarors zágon az úgynevezett alternatív energiáknak az arányát, a megújuló energiáknak az arányát, amely Magyarország számára kulcsfontosságú a jövő szempontjából. Én azt gondolom, hogy emiatt is, tehát hosszú távú érdekeink miatt is fontos az, hogy Magyarország a függőséget leküzdve, saját erejére támaszkodva próbáljon lépni e téren. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megemlíteni még a vitával kapcsolatban azt, hogy én magam személyesen is nagyon büszke vagyok arra - és természetesen a munkatársaim nevé ben is mondhatom ezt , hogy a nemzeti éghajlatváltozási stratégia koncepciója a különböző bizottságokban teljes körű támogatást kapott. Mind a környezetvédelmi bizottságban, mind a gazdasági bizottságban kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt támo gatták az előttük fekvő stratégiát. Sőt, dicsérő szavakat is kaptunk civil szervezetektől, tudományos műhelyektől is, hiszen sok helyen elhangzott az, hogy az utóbbi időszak legjobb környezetvédelemmel kapcsolatos stratégiája van előttünk. Én ennek nagyon örülök, és köszönöm is a támogatást, köszönöm a vitában elhangzó támogató javaslatokat és kritikai észrevételeket is. A kritikai észrevételekkel kapcsolatban hadd térjek arra ki, hogy a legtöbb kritika talán a téren érkezett, hogy vajon rendelkezésre állna ke azok a pénzügyi források, amelyek az ambiciózus tervek megvalósításához szükségesek. Nos, tisztelt képviselőtársaim, itt is jó hírekkel tudok szolgálni. Igen, a források javarészt rendelkezésre állnak. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az a pénzügyi fedezet, az a pénzügyi háttér megvan, ami elegendő ahhoz, hogy ez a stratégia sikeres legyen. Természetesen szeretném világossá tenni azt, hogy ha még több pénz áll rendelkezésre - és nyilván ezért fogunk harcolni az elkövetkezendő években, hogy még több pénzt fordítsunk erre a jó irányra , akkor még sikeresebbek leszünk, de már most rendelkezésre állnak a szükséges eszközök. Melyek ezek? Először is itt van az a 110 milliárdos csomag, amely a KEOPprogramokban található 2013ig. Ez a 110 milliárd, legyen világos, ez valójában 440 milliárdot jelent, hiszen itt egy 25 százalékos részarányról van szó, amelyet megpályázhatnak majd a pályázók ebben a programban. Tehát így az összberuházás mértéke 440 milliárd lesz, amely egyértelműen zöldenergetikai jellegű fej lesztésekre fordítható a program kiírása alapján. Tehát ez a 440 milliárd, amely itt lesz a háttérben, rendkívül jelentős, és azt gondolom, hogy elegendő ahhoz, hogy ez a program sikeres legyen. De még más források is vannak. Szeretném itt felsorolni az Új Magyarország fejlesztési tervet is, amely közel 42 milliárd forintot irányoz elő erre a célra, energiahatékonysági projektekre 2013ig. És itt van egy harmadik forrás is, ez pedig a zöldberuházási rendszer, a zöldberuházási rendszer, amellyel Magyarország egyébként a világ élvonalába került, hiszen néhány ország rendelkezik csak
