Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
717 Mint említettem, 2008tól 2025ig tart az az időszak, amelyet a nemzeti éghajlatváltozási stratégia felölel. Tudjuk jól, hogy az Európai Unió ebben az időszakban, 2020ig azt tűzte ki célul - és az Uniónak rendkívül ambiciózus céljai vannak , hogy 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gá zok kibocsátását. Ez egy helyes cél. Ezen belül az egyes országok különböző mértékű csökkentést kell hogy végrehajtsanak. Magyarországnak 18 százalékos kell hogy legyen a csökkentése. Ez szerepel ebben a stratégiában, és én ezt helyesnek tartom, és fontosn ak tartom kimondani, hogy álljunk mellé ennek a célkitűzésnek. Ne elszenvedjük ezt, ne próbáljuk valamilyen módon kikerülni vagy valamilyen trükköket megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy hogyan kerüljük el ezt a csökkentést, hanem Magyarország álljon mellé , és mindannyian képviseljük azt az álláspontot, hogy igen, közös jövőnk érdekében Magyarországnak sikeresen végre kell hajtani ezt a tervet. Van egy másik elvárása is az Európai Uniónak, ami szintén szerepel ebben a stratégiában, nevezetesen az, hogy a me gújuló energiaforrások részarányát, tehát felhasználási arányukat a jelenlegi 4,5 százalékról ugyancsak ebben az időszakban 13 százalékra növeljük. Ezt szintén egy olyan fontos célkitűzésnek tartom, ami a magyar gazdaság és Magyarország fejlődése számára k ulcsfontosságú, hiszen az, hogy milyen részaránya lesz az elkövetkezendőkben a napenergiának, a szélenergiának, a hőenergiának, a bioenergiának Magyarországon, ez ugyancsak kulcsfontosságú a fejlődésünk szempontjából, több okból is. Egyfelől azért, mert ez zel a kibocsátáscsökkentést segítjük, másfelől azért, mert nekem az a meggyőződésem, hogy a magyar gazdaságnak ez az érdeke. És itt is szeretnék egy pillanatra megállni, hiszen vannak olyanok, akik kritikusak az éghajlatváltozás fogalmával kapcsolatban, és általában azt szokták fölvetni, hogy igen, igen, de ha túl komolyan vesszük ezeket a számokat vagy ezeket a cselekvési terveket, akkor az a gazdaság teljesítőképességének a visszaesésével jár. Nos, tisztelt képviselőtársaim, nézzünk szembe azzal a ténnyel , hogy nem igaz ez az állítás. Ellenkezőleg, ma a világ abba az irányba megy, hogy a gazdaság fejlődése a fejlett országokban elképzelhetetlen a környezettudatos technológiák használata nélkül. Ha Magyarország ezt nem teszi meg, és nem áll át sürgősen erre a pályára, akkor az országunk megint végzetesen lemaradhat egy nemzetközi versenyben. Ma ez a világ fejlődésének az útja, lássuk világosan! Nekünk ezért minél intenzívebben, minél határozottabban kell átállnunk a környezettudatos technológiák felhasználás ára, mert ez a magyar gazdaság érdeke is. Ez egy óriási üzlet, lássunk világosan, szerte a világban iparágak jönnek létre, amelyek a környezettudatos technológiára épülnek, és az üzleten túlmenően hatalmas tudományos potenciál kell hozzá. Tehát a magyar sz ellemi élet számára, a tudományos világ számára is óriási kihívást jelent, munkahelyek ezreit teremtheti meg, és az emberi kreativitást, alkotóképességet erősíti, indíthatja be. Egy igazi kihívás a XXI. század számára, amelyet bizony az emberiségnek és nek ünk magyaroknak is meg kell oldani. Tehát ha van az országnak érdeke, ha van egyértelmű nemzeti érdekünk jelen pillanatban, akkor az az, hogy minél erőteljesebben, minél gyorsabban álljunk e változás mellé, és minél jobban növeljük a környezettudatos techn ológiák használatát Magyarországon. Ez a program erről szól. Ezt szerintem túlteljesíteni lehet, alul nem, semmiképpen sem. És ez mindannyiunk közös érdeke, hangsúlyoznám, hiszen Magyarország akkor jár jól és akkor cselekszik bölcsen a jövő érdekében, ha k omolyan veszi ezt a fejlődést. Ma már a gazdasági fejlődés kéz a kézben jár a környezettudatos gondolkodásmód elterjedésével. Ez a stratégia többek között arról szól, hogy igen, fejlődni kell a gazdaságnak, de a gazdasági fejlődésnek el kell válni az energ iafelhasználástól, és az energiafelhasználásnak nem szabad növekednie, ellenkezőleg, jelen pillanatban is stagnálnia kell, és ha jól dolgozunk és helyesen cselekszünk, akkor csökkennie is kell, miközben az energiahatékonyságot növeljük egyúttal párhuzamosa n. (11.50)
