Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 4 (128. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
716 akk or is nagy a felelősségünk, mert az egyes embernek is nagy a felelőssége azért, hogy mit teszünk; de majd erről a későbbiekben szeretnék szólni. Tehát Magyarországnak igenis van felelőssége, és ne becsüljük alá a szerepünket. Fontos az a hatás, amit mi is a nemzetközi közösségre tudunk gyakorolni. De ez a stratégia természetesen a nemzetközi közösség hatásain túlmenően elsősorban Magyarországgal foglalkozik, még akkor is, ha nekünk harcolni kell a nemzetközi fórumokon azért, hogy az Unió, az Európai Unió, a melynek tagja vagyunk, és amelynek a döntéshozatalát befolyásolni tudjuk, továbbra is élenjáró legyen az éghajlatváltozással szembeni fellépésben; harcolnunk kell nemzetközi fórumokon azért, hogy India, Kína és más, nagy népességű, rohamosan fejlődő ország ok ugyancsak csatlakozzanak ezekhez a megállapodásokhoz, és tartsák be azokat; hogy az Egyesült Államokban - reméljük - nemsokára olyan politikai változás következik be, ami az Egyesült Államokat is hozzáköti ezekhez a nemzetközi egyezményekhez. Ezek fonto sak. De most foglalkozzunk elsősorban Magyarországgal, hiszen Magyarországról szól ez a stratégia. Nos, Magyarországgal azért is kell különösen foglalkoznunk, mert mindazok a szakemberek, tudósok, akik szerte a világon, Magyarországon is és máshol is kutat ásokat folytatnak, azt mondják, hogy Magyarország ráadásul egy olyan ország ebben a történetben, amely országot még jobban sújtja a klímaváltozás, még inkább veszélyeztetett, elsősorban a biodiverzitás szempontjából. Az éghajlatváltozás állatfajokat, növén yfajokat tüntethet el örökre, így Magyarország a különlegesen veszélyeztetett országok közé tartozik. Ha nem teszünk semmit mi, magyarok, és az emberiség nem lesz képes hatékonyan fellépni az éghajlatváltozással szemben, akkor olyan súlyos károkat okozhatu nk, amelyeket nem fognak megbocsátani nekünk a most felnövekvő nemzedékek. Ezért is nagyon fontos, hogy lépéseinknek meglegyen a kellő tudományos megalapozása, ezért is örülök annak, hogy valóban a vendégeink között itt köszönthetem civil szervezetek képvi selőit, a Tudományos Akadémia képviselőit; itt van például Láng professzor, aki az úgynevezett VAHAVAkutatások egyik legfontosabb szereplője volt és a névadója is egyébiránt, úgyhogy nagyon örülök, hogy ezt a vitát ilyen körben tudjuk lefolytatni. Sokan m ondják a laikusok közül, hogy de hát azt mondják például a tudósok, hogy növekedni fog a Föld átlaghőmérséklete egykét fokkal, hát számít ez valamit? Nos, tisztelt képviselőtársaim, nekünk tudni kell, hogy igenis, nagyon sokat számít. Míg ez egy laikus sz ámára nem jelent semmit, mert azt gondolja, hogy ez olyan, mint ha nyáron 27 fok helyett 28 fok a hőmérséklet, a helyzet nem így néz ki. Ha a Föld átlaghőmérsékletét tekintjük, itt egyfokos változás is drámai változásokkal jár. Kétfokos változás a szakembe rek szerint gyakorlatilag a katasztrófával egyenlő a Föld átlaghőmérsékletét tekintve. És tisztelt képviselőtársaim, érdemes szembenéznünk azzal, hogy 1950 óta 2003ig közel egy fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete, úgyhogy igen jelentős és igen súlyos vá ltozásoknak az okozója a széndioxidkibocsátás, ami ezért elsősorban felelős, és az üvegházhatású gázoknak a légkörbe juttatása, amiért az emberiség felelős elsősorban. Tehát cselekvésre van szükség. A nemzeti éghajlatváltozási stratégia, mint ahogy mond tam, a cselekvés stratégiája. Azt a tervet tárja elénk, hogy Magyarországnak milyen elvek, milyen meggyőződések, milyen szándékok mentén kell a cselekvését végrehajtania, megfogalmaznia az elkövetkezendő időszakban 2025ig. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szóljak néhány szót magáról erről a stratégiáról, hogy melyek is ezek a cselekvési szándékok. Nos, a stratégia egyik legfontosabb célja az, hogy Magyarország valóban a fenntartható fejlődési pályára álljon rá. A stratégiának három fontos célkitűzési elemét szeretném itt a felvezető beszédben, az expozéban a tisztelt képviselőház elé tárni. Az egyik legfontosabb célkitűzés először is az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mérséklése. A másik fontos célkitűzés, ahogy látjuk a stratégiát olvasva, az alkalmazk odóképességünk kialakítása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy fel tudjunk készülni a várható hatásokra. És a harmadik fontos célkitűzés a társadalmi szintű tudatosítás, a klímatudatosságnak az erősítése Magyarországon.
