Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 26 (126. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
567 De visszatérve a törvényjavaslathoz: a jelenlegi hazai földgázipari modell éppen a verseny kialakulásához szükséges feltételeket nem biztosítja kellőképpen, ezért szükséges rajta változtatni. Ezt a szabályozási modellátalakítást tartalmazza az előttünk lévő törvényjavaslat. A javaslat minőségén egyértelműen érződik a magas szakmai színvonalú előkészítettség, látszik rajta, hogy hosszú, körülbelül kétéves előkészítő folyamat e lőzte meg. Anélkül, hogy az előterjesztő expozéját megismételném, csak néhány, a Szocialista Párt képviselőcsoportja által rendkívül jelentősnek tartott témakört szeretnék kiemelni. A törvényjavaslat által bevezetni kívánt leglényegesebb változtatás, hogy a jelenlegi hibrid - a közüzem és a versenypiac egymás mellett élő - modellje helyett tisztán versenypiaci modellt kíván bevezetni, ahol a piaci szereplők szabadon vásárolhatnak és adhatnak el földgázt. E modellben a lakossági fogyasztóknak is lehetőségük lesz megválasztani, hogy mely kereskedőtől kívánnak vásárolni, azaz a gázkereskedők várhatóan versenyezni fognak a fogyasztókért. A javaslat ugyanakkor - az egyetemes szolgáltatás keretében, valamint a végső menedékes szolgáltató intézményének bevezetéséve l - biztosítja, hogy a lakossági fogyasztók ne maradjanak a szükséges ellátás nélkül. A törvény erre vonatkozó rendelkezéseit a szocialista frakció rendkívül fontosnak és helyénvalónak tartja. Némi magyarázatot megér ugyanakkor, hogy a villamosenergiaipar i modellváltást hordozó villamosenergiatörvény vitájára, az ott elhangzottakra is reflektálva kitérjünk ennek a tisztán versenypiaci modellt bevezető, a gázpiaci liberalizációt kiteljesítő modellváltásnak a lényeges elemeire. E modell ugyanis gyakorlatila g megegyezik a villamosenergiaellátás szabályozására elfogadott modellel, a kiinduló helyzet és a versenypiac kialakulásának esélyeit meghatározó alapvető körülmények azonban nem teljesen azonosak. Rögtön az első kérdés, amely felmerül és magyarázatot igé nyel, az, hogy a modellváltás kapcsán a lakosság szempontjából bekövetkező legfontosabb változás a fogyasztó gázszolgáltatóválasztásának felszabadítása, azaz a jelenlegi szakkifejezéssel e felhasználók feljogosított fogyasztókká való válása. Az, hogy erre a Vet.tel kapcsolatban is gyakran hivatkozunk, azt jelenti, hogy a nagyobb fogyasztókhoz hasonlóan - akik jelenleg is vásárolhatnak földgázt a szabadpiacon - a lakossági felhasználók is szabadon dönthetik el, mely kereskedő vagy ellátó vállalkozás biztos ítsa számukra a fűtési és egyéb célból - melegvíz vagy főzés céljából - szükséges földgázt. De amíg a villanytörvény vitája során ez a változás nem elméleti, hanem egyértelműen gyakorlati jelentőségű volt, hiszen korábban a lakosságot csakis a közüzemi szo lgáltatók láthatták el, addig bizony a földgázpiacon már jelen van egy versengő ajánlat. Az elmúlt hetek marketinghadjárata közepette nehezen kerülhette el a figyelmünket, hogy az egyik piaci szereplő, aki élt a törvényben biztosított jogokkal, és felismer te az azokból adódó üzleti lehetőséget, máris ajánlatot tett a lakossági fogyasztók földgázellátására, jelentős engedményekkel. A magyarázat, legalábbis szabályozási szempontból, egyszerű: 2005ben a hatályos földgáztörvény átfogó jogharmonizációs célú mód osítása során beépítettük mindazokat a követelményeket, amelyeket az Unió a földgázpiac liberalizálása szempontjából támasztott, így azt is, hogy a liberalizáció teljessé váljon 2007. július 1jétől. Tehát a feltételek már adottak voltak. A jelenlegi hibri d modell teljesíti a jogharmonizációs követelményeket, igaz, egy kivételszabály alkalmazásával, amely többek között az ellátás biztonságával és árával kapcsolatos közérdek védelmében olyan sajátos közszolgáltatási szabályozási formák fenntartását is megeng edi, mint amilyen a jelenlegi hibrid modell közüzemi földgázellátása. Ugyanakkor a jelenlegi kettős modell nem kedvez a verseny kialakulásának, a szabályozott közüzemi árak és az ellátási garanciák rendszere a kereslet egy részét már visszatartja a szabadp iacra való kilépéstől, és nagyságrendileg olyan versenypiacméretet tesz lehetővé, amely napjainkra kialakult. Ez - az expozéban is elhangzottaknak megfelelően - körülbelül a fogyasztás egyharmada. Az időközben hazánkban is - az EU más tagállamaihoz hasonló an - érzékelt tapasztalatok alapján a versenypiaci szegmens kiterjesztését a mi közüzemi ellátásunkhoz hasonló szabályozott