Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 26 (126. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
566 Köszönöm kitartó figyelmüket. (Taps az ellen zéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr! PODOLÁK GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Úgy gondo lom, hogy a parlament rendkívül intim körülmények között tárgyalja, azzal egyetértve, amit Fónagy képviselő úr elmondott, talán a tavaszi időszak, tavaszi ülésünk egyik legsúlyosabb gazdasági hatással bíró és a legszélesebb lakosságot érintő törvényét. Úgy gondolom, nem téved, aki azt állítja, hogy a XXI. század egyik legnagyobb kihívása az energiaellátás biztonságának a garantálása lesz. (14.10) Ennek megfelelően az Európai Unió és különböző nemzetközi szervezetek is egyre többet foglalkoznak energetikai k érdésekkel, és mi sem mehetünk el emellett szó nélkül. Az utóbbi időben mind gyakrabban kell energetikai tárgyú döntéseket hoznunk itt a parlamentben, akár az energiapolitika meghatározására, akár egyes ágazati szabályozásokra gondolunk. A felelősségünk te hát nagy, s nemcsak a mostani, hanem a jövő nemzedék fejlődése szempontjából is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján most a földgázipari ágazat szabályozási modelljének az átalakítását kell megvitatnunk, és olyan működési modellt kell kialakítanunk, amelynek összhangban kell állnia a közösségi jog követelményeivel, élénkítenie kell a versenyt, meg kell védenie a fogyasztókat, a mindenki számára szükséges ellátást biztosítania kell, és a versenyből származó előnyöknek meg kell jelennie a felhasználónál . Mielőtt a földgázellátásról szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel kapcsolatos álláspontunk kifejtésébe belekezdenék, úgy gondolom, szükséges tisztában lenni az iparág szabályozásának jelentőségével. Magyarország energiahordozószerkezete nem kiegyensúly ozott. Az összes belföldi primerenergiafelhasználáson belül rendkívül magas, közel 45 százalékos a földgáz részaránya, ami Európában a második legmagasabb arány. A végső energiafelhasználáson belül is rendkívül magas a szénhidrogének aránya, eléri a 69 sz ázalékot. Magyarország földgázkészlete és a hazai kitermelés folyamatosan csökken, a szükséges mennyiség több mint 80 százalékát csak importból tudjuk fedezni. Az importforrásaink biztonságosak, fedezni tudják a szükségleteinket, azonban nem tekinthetők di verzifikáltnak. Mindezt azért szükséges megemlíteni, hogy tisztában legyünk szavaink és tetteink súlyával. A földgázellátás területén a korábbi törvények megteremtették az ellátásbiztonságot garantáló alapvető feltételeket, és megkezdődött az Európai Unió követelményeinek megfelelő piacnyitás. A törvény legutóbbi, 2005ös átfogó módosításakor összhangba hoztuk az ágazatra vonatkozó törvényi szabályozást a közösségi jog követelményeivel. E módosítások eredményeképpen egyebek mellett a jelenlegi törvényben si ncs akadálya annak, hogy 2007. július 1jétől minden fogyasztó szabadon választhassa meg az őt ellátó kereskedőt. Azt is látnunk kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarországnak az Unió tagjaként nemcsak arra kell törekednie, hogy formálisan eleget te gyen a közösségi jog követelményeinek, hanem arra is, hogy azok céljával, szellemiségével összhangban alakítsa szabályait. Az EUkövetelmények célja pedig az, hogy egyes tagállamok piacai fokozatosan integrálódjanak a Közösség belső piacába, és az energeti kai ágazatokban is a szabad verseny szabályai érvényesüljenek. Ennek érdekében egyébként a brüsszeli döntéselőkészítés újabb energetikai szabályozási csomagot tett közzé a közelmúltban, amely a valódi verseny irányába való továbblépést sürgeti, és számos új javaslatot is megfogalmaz, amelyek némelyike erősen megosztja az európai szakpolitikusokat. Meglátjuk, ennek a brüsszeli döntéshozási folyamatnak az eredménye milyen átalakítást tesz szükségessé néhány év múlva a földgázipari ágazat szabályozásában. Rem éljük, csak finomhangolást, nem pedig a mostanihoz hasonló alapvető modellváltást.
