Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 26 (126. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
561 hanem szakmai kérdés. Lehet ezt szakmai kérdé sként fölfogni, de azt hiszem, hogy ez egy nagyon nagy zsákutca. Tekintettel arra, hogy ma a 3,3 millió ember, az 50 ezer kisfogyasztó gyakorlatilag egy nehezen létrehozott egyensúlyban tartja a maga háztartásának a költségvetését, a maga vállalkozásának a költségvetését, ha ebbe a nagyon nehezen fenntartható egyensúlyba az egyik oldalon beledobjuk azt, hogy nem szociális kérdés, gyakorlatilag árat emelünk, nem is kevés árat emelünk, a másik oldalon viszont nem csinálunk semmit, mert majd megcsinálja a szoc iális kérdés, ha meg tudja csinálni, de hiszen a mai viszonyok között nem biztos, hogy meg tudja csinálni - fölborítjuk ezt az egyensúlyt. A mérleg két serpenyőjét együtt kell figyelni. Ha azt mondjuk, hogy liberalizálunk és árat emelünk, mert sajnos ez a két fogalom ma már össze kell hogy kötődjön a gyakorlat szerint, akkor tudomásul kell venni, hogy a másik serpenyővel is foglalkozni kell. Nem látjuk ezt a másik serpenyőt, és ezért érezzük azt, hogy így és ebben a formában pillanatnyilag ez a törvény nem alkalmas arra, hogy bevezessük. Nincs benne semmi olyan elem, ami azt mutatná nekünk, hogy a piaci liberalizáció olyan versenyt hoz, ami az árakat lefelé viszi. (Dióssy Gábor csóválja a fejét.) Könnyű azt mondani, hogy igen, mert a világpiacon is emelkedne k az árak. De sok esetben a világpiacon emelkedő árak mozgását, fölle mozgását sem követi a hazai ár, ebben az esetben az extraprofitot mindig a kereskedő teszi el, és úgy gondoljuk, hogy ezért nem feltétlenül felhasználóbarát a törvény, nincsenek beépítv e a megfelelő kellékek, még akkor is, hogyha a kormánypárti képviselő uraknak ez nem tetszik, nézetünk szerint, illetve az államtitkár úrnak. Meg kell mondanunk, hogy így nekiszaladni, ezzel a törvénnyel a gázpiacnak olyan visszásságokat hoz, ami nem elfog adható és nem eltűrhető. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Lakos Imre képviselő úrnak, SZDSZ. LAKOS IMRE , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gazdaságunk egészének, ezen belül a háztartások mintegy 70 százalékának is alapvető működési feltétele a biztonságos földgázellátás. Hazánk energiafogyasztásának több mint 40 százaléka származik földgázból. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is igen magas, Eur ópában a nettó gázexportőr Hollandia után a második legmagasabb. Ráadásul hazánk éves földgázfelhasználása az elmúlt 16 évben úgy nőtt az 1991. évi 7 milliárd köbméterről 14 milliárd köbméterre, hogy közben a hazai kitermelés a csúcsot jelentő '85. évi 7,3 milliárd köbméteres értékről az elmúlt három évben már 3 milliárd köbméter alá csökkent. Fogyasztásunkkal együtt tehát kiszolgáltatottságunk, függőségünk is egyre inkább növekedett, és ez a tendencia a következő években sem fog megváltozni. Ezért nem túlz ás azt állítani, hogy az előttünk lévő előterjesztés, törvényjavaslat a 2008. év egyik legfontosabb gazdasági vonatkozású törvényjavaslata. Megalkotása a gazdaság egészét és azt a 3,3 millió gázzal fűtő háztartást érinti közvetlenül, akik ezt felhasználják . A közel öt évvel ezelőtt meghozott, jelenleg hatályos földgázellátásról szóló törvény többek között lehetővé tette a nagyobb termelővállalkozások részére, hogy földgázszükségletüket a versenypiacon vásárolhassák meg. Lehetővé tette azt is, hogy a földgáz piac szereplői azonos feltételekkel, diszkriminációmentesen férjenek hozzá a földgázinfrastruktúrához, hogy a zavaros keresztfinanszírozások elkerülése, vagyis az átláthatóság megteremtése érdekében megtörténhessen a földgázipari vállalkozások számviteli, illetve jogi szétválasztása. Ez a törvény tehát a hazai földgázszolgáltatás struktúráját átalakította, a gázipari monopóliumot leépítette, de legalábbis jelentősen csökkentette, hiszen a földgázkereskedelmet elválasztotta az infrastruktúra használatától, miközben az import, a vezeték- és tárolóépítés megszűnt kizárólagosságon alapuló tevékenység lenni. Megindulhatott tehát a piaci liberalizáció, aminek következtében ma már a felhasznált gáz