Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 26 (126. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MOLNÁR BÉLA, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
560 A törvény a gázár változására is kih atással lesz valószínűsíthetően, összességében csökkenni nem fog, a liberalizáció feltehetően drágulást fog előidézni. Fontos megjegyezni, hogy a földgáz ára a piacnyitástól függetlenül is nő 2008 januárjától bizonyosan 5 százalékkal. Olcsóbb lehet a gáz a z ipari nagyfogyasztóknak, valamint mindazoknak, akik a pozíciójuknál fogva képesek lényeges versenyhelyzetbe kerülni. Legrosszabbul a lakossági fogyasztók szegényebb rétegei, az alsó egyharmad járhat: a rossz anyagi helyzetre való tekintettel nem képesek megjelenni a versenypiacon, így a törvény értelmében az egyetemes szolgáltatás körébe kerülnek. Itt várható azonban a legmagasabb gázár. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeknek az indokoknak a mentén a bizottság kilenc tagja nemmel szavazott az előterjesztésre. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Lengyel Zoltán képviselő úr. A környezetvédelmi bizottság többségi előadója nincs a teremben, ezért megadom a szót a kisebbségi vélemény előadójának, Molnár Béla képviselő úrnak. MOLNÁR BÉLA , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. A környezetvédelmi bizottságban kisebbségbe szorult az a vélemény, hogy nincs minden rendben ezzel a törvénnyel, még Kovács Kálmán elnök úr is támogatásáról bizto sította a törvényt minimális fenntartásokkal, mint ahogy azt a tegnapi napon is megtette. Ugyanakkor hangot kell adnunk a kisebbségi véleményünknek és problémáinknak, mert úgy érezzük, hogy ma Magyarországon jól működő földgázrendszer és piac van, amely é rték, a lakosság értéke, az ország értéke, ezt meg kell őrizni, és szeretnénk, ha ez nem menne tönkre. Sok helyen elhangzott az a kormányzati vélemény, államtitkári vélemény is, az államtitkár úr is mondta, hogy a gázpiac liberalizálásával a villanypiac li beralizálását másoljuk, és ez milyen jó folyamat. Valóban van ennek előnye, egyetlen előnye van: az, hogy ha az energiapiacon minden energiahordozót hasonló módszerrel viszünk liberalizációba, akkor az sokkal áttekinthetőbb, mint ha mindig mást csinálunk, és kaotikus állapotot idézünk elő. Hátrány azonban az, hogy a kaotikus állapot így is megvan, hiszen a villanypiac modellje - mára bebizonyosodott - rossz volt, a villanypiac liberalizációjának folyamata nem elfogadható. (13.40) Meg kell nézni az árstruktú raváltozást! A lakosság villanyáremelkedése 10 százalék volt, az egyetemes szolgáltatóé 15, a szabadpiaci fogyasztók 4050 százalékkal magasabb árat fizetnek ebben az évben, mint régebben, a liberalizáció előtt. Azt azért tudni kell, hogy a szabadpiaci f ogyasztóknak ez a jelentős áremelkedése előbbutóbb a lakosság által megfizetett árakba, a termékek áraiba be fog épülni. Tehát ilyen értelemben elmondható, hogy némi káosz és egy magas áremelkedés hozza magával azt, hogy a villanypiac liberalizációja, vél eményünk szerint kimondható, hogy nem volt jó. A földgázpiacnak is elkezdődött természetesen a liberalizációja, sőt 30 százaléka a piacnak már szabadpiac. Ezt a kormányzat sokszor, nagy örömmel demonstrálja, hogy már milyen szép lépéseket tettünk előre. De ha mögé nézünk, és látjuk, hogy ez mindössze 250 fogyasztó, mindössze 600 fogyasztási hely, akkor azt lehet mondani, hogy ez egy elenyésző felhasználói darabszám ahhoz képest, ahányan a rendszerben valóban benne vannak, hiszen 20 köbméter alatt 3,3 millió fogyasztó van; ez azért egészen más, mint 250 fogyasztó. Természetes, hogy a versenypiacon most jelenlévőknek nem annyira a kisfogyasztó, a 20 köbméter/óra alatti fogyasztó az izgalmas, hanem a nagy, 100 köbméter/óra fölötti fogyasztók, hiszen ugyanazzal az erővel sokkal nagyobb számlákat lehet kiállítani. De nekünk mégiscsak ezt a 3,3 millió fogyasztót és azt az 50 ezer kisvállalkozót kell védeni, akik ugyanúgy 20 köbméter/óra alatt fogyasztanak. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés aleln öke foglalja el.) Felmerül a kérdés, hogy szakmai vagy szociális kérdése a piac átalakítása. Nagyon sokan mondják azt, hogy a gázár liberalizációja, a villanypiac, gázpiac liberalizációja nem szociális kérdés,
