Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Bejelentés politikai vita kezdeményezésének visszavonásáról - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésén elfogadott “az egészségbiztosítási pénztárakról" szóló törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
45 rendszerbe behozza. Természetesen elképzelhető, ebben igazuk van a fideszes kollégáknak, amikor ilyen példákat hoznak - nem tudom, szabade a kolléga kifejezést használni a teremben , igazuk van abban, hogy vannak olyan rendsz erek Magyarországon kívül, külföldön, ahol egy biztosítási rendszer van, ahol nincs verseny a biztosítás szintjén, de olyan működő egészségügyi rendszer nincs sehol, ahol a szolgáltatás szintjén ne lenne verseny. Magyarországon a szolgáltatás szintjén a há ziorvosi rendszerben van valódi verseny, érdekes módon az működik; a patikarendszerben van valódi verseny, érdekes módon az működik; és nem hallom a profitellenes szövegek mellett azt, hogy államosítsuk vissza újra ezeket is. Hát miért ne? Ha az állam a jo bb, ha a profit rossz, a profittól rosszul működik a rendszer, akkor vissza kell venni mindegyiket! Ha önöknek igazuk van, akkor a gyógyszergyártókat mind újra államosítani kell, hiszen akkor működtek igazán hatékonyan és jól Magyarországon a gyógyszergyár tók, amikor állami tulajdonban voltak. Ez is egészségügy, kérem szépen! Ez is az egészségügyi rendszerről szó. Mi egy sokkal igazságosabb rendszert szeretnénk létrehozni, mint amiről önök beszélnek. Magyarországon jelenleg az Országos Egészségbiztosítási P énztár azt a helyzetet hozza létre, hogy kevésbé fejlett régiókban lakó emberek sokkalsokkal kevesebbet használnak az egészségügyi ellátásból, mert nincs hozzáférésük, nincs lehetőségük, hogy elmenjenek arra az egészségügyi ellátásra, amit mi Budapesten k ülönösebb gond nélkül meg tudunk tenni. Ezen akarunk változtatni. Igazuk van önöknek: nem marad fenn ez a rendszer. Az az igazságtalan rendszer, hogy Magyarországon a budapesti lakosok 130 százalékát használják fel a 100 százalék mértéknek az egészségü gyi ellátásban, míg vannak olyan régiók, megyék, ahol ez csak 70 százalékos. Ez a fajta átalakítás alapvetően új helyzetet hoz létre ebből a szempontból, mert fejkvóta módon finanszírozza ezeket az intézményeket, ezeket a pénztárakat, és ezek képesek leszn ek arra, hogy ezeket a különbségeket megszüntessék. Nem mondanak önök igazat akkor, de ezt már sokszor elmondtuk, amikor azt állítják, hogy bármiféle megkülönböztetésre lenne módja a pénztáraknak. Nincs ilyen. Nem tudják az én anyagi helyzetemet, nem ismer ik a betegségemet, hogy mennyire vagyok beteg, és kötelesek elfogadni, ha őket választom. Ezt önök pontosan ugyanúgy tudják, mint én, hiszen itt vitatkozunk régóta. Mégis az ellenkezőjét állítják, nem azért, mert minket akarnak becsapni, hanem mert hitvitá t folytatnak. Meggyőződésem szerint normális esetben önöknek is el kellene gondolkodniuk azon, mi is a baj azzal, ha Magyarországon a biztosítások szintjén állami garanciák vannak. Mi nem ezt szerettük volna - örömmel hallottam megint csak Mikola úr felszó lalásában Magyarország összes neves liberális közgazdászát, máskor is javaslom a rájuk való hivatkozást, van miért, büszkék vagyunk rájuk, de azt gondolom, hogy nem ezek az érvek igazából. Azt hiszem, meg vagyok győződve arról, hogy az a rendszer, ahol egy részt megmarad az állami többség… - mi nem ezt szerettük volna, önök biztos tudják, bár elfelejtik, hogy a többbiztosítós rendszert Magyarországon a választási programjában egyértelműen az SZDSZ vállalta. Ránk nem lehet azt mondani, hogy ne szerettük voln a, ne mondtuk volna meg a választóinknak, hogy ezt szerettük volna. De ami megvalósul, szerintem sajnos, de elfogadható kompromisszumként, nem többbiztosítós rendszer. Ezt önök is pontosan ugyanúgy tudják, mint mi. Hiszen van egy 51 százalékos állami tula jdonosi többség, amely mindig lehetőséget biztosít a beavatkozásra az államnak, az érintett politikának, az érintett kormánynak, ráadásul van az eddigieknél egy sokkal jelentősebb garancia: bejön 120 milliárd forint - erről Béki Gabriella beszélt már - a r endszerbe. (Mádi László közbeszól.) Igaza van Mádi képviselő úr kollégámnak, csak egyszer, ez igaz, azt viszont ön is tudja, hogy a másik oldalon súlyos milliárdokkal kell helytállnia minden pénztárnak, garanciális elemeket, garanciális alapokat kell létre hozni attól függően, hogy mekkora a terület, 57 milliárd forintosat darabonként, amelyek ott állnak az állami költségvetés mellett garanciaként. Természetesen az állami költségvetés a magyar alkotmánynak megfelelően továbbra is garanciákat vállal az egész ségügyi ellátásban. Senki nem beszél arról, hogy ez megváltozna bármikor is. Egyszerűen csak arról van szó, hogy valaki hisze abban, hogy a betegek igazi érdekeit egy
