Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Bejelentés politikai vita kezdeményezésének visszavonásáról - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésén elfogadott “az egészségbiztosítási pénztárakról" szóló törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PESTI IMRE (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
43 Alkotmánybíróságnak foglalkozni az üggyel, és nem akadékoskodásról van szó, hölgyeim és uraim, több alkalommal a Magy ar Demokrata Fórum kérte itt a Házban kormányokon átívelően, mondhatom már azt, hogy tisztázzuk egyszer s mindenkorra, hogy az alkotmány 70/D., 70/E. §a milyen határokat jelöl ki a törvényalkotó számára, milyen határok között mozoghat. De visszatérve az e gészségügyi kamarákról szóló alkotmánybírósági döntésre, az Alkotmánybíróság végső soron kimondta, hogy a kamarai törvény megalkotására a törvényben előírt véleményezési kötelezettség figyelmen kívül hagyásával került sor, egyúttal az Alkotmánybíróság aláh úzta, hogy a törvény megalkotásakor olyan súlyos szabálytalanságok történtek, amelyek alapul szolgálhattak volna a törvény közjogi érvénytelenségének megállapításához, de az idő múlásával - mivel nagyobb jogi zavart idézett volna elő - sajnálatos módon a v égén nem élt ezzel a lehetőségével. De ez már egy másik történet. Mint ahogy meggyőződésünk - és mindenki vegye elő a Házszabályt , hogy ez a tárgyalás alkotmányellenes, függetlenül attól, hogy ötpárti megállapodás volt a házbizottságban, hisz nem véletle n, hogy a Házszabály 106. §a egyértelműen szabályozza, leírja azt, hogy a néhány óra múlva sorra kerülő zárószavazást megelőző két munkanappal mind a képviselők, mind az alkotmányügyi, mind a kijelölt, jelen esetben az egészségügyi bizottság rendelkezésér e kell bocsátani a törvényjavaslat végleges változatát. Mindenki 12 kormánypárti módosító javaslatról beszél. Ha megszámoljuk az alpontokat, az összefüggéseket tekintve 53 helyen módosítja majd a parlamenti többség néhány óra múlva a törvényjavaslatot, ill etve a zárószavazás is minden bizonnyal be fog következni. Jó lenne visszatérni az alkotmányos keretek közé, jó lenne visszatérni azokhoz a zsinórmértékekhez, amelyek mindenki számára egyértelművé teszik azt, hogy egy demokratikus jogállamban mi az, amit m egtehet, és mi az, amin nem léphet keresztül. Ezért lenne jó, és ezért bízunk abban, hogy az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban nekünk fog igazat adni. Mint ahogy áttekinthetetlen a hatása magának a törvényjavaslatnak, hisz azt mind a két oldal tudja, ezt kormánypárti képviselők sem tagadhatják, hogy a végrehajtási rendeletek nélkül, azoknak a végrehajtási rendeleteknek az ismerete nélkül tulajdonképpen nagyon nem tudjuk, hogyan fog működni a rendszer. Nem véletlen, hogy a jogalkotási törvény egyértelműen kimondja azt, hogy akkor, amikor egy kodifikált törvényjavaslatot véleményezésre küldenek, akkor bizony a végrehajtási rendeletek tervezetét is rendelkezésre kell bocsátani. Függetlenül attól, hogy erre az a válasz, hogy amíg nincs végső változat, nem tudn ak végrehajtási rendeletet alkotni. Azonban az első változathoz kellett volna végrehajtási rendelettervezeteket készíteni, és ez is súlyos alkotmányossági aggályokat vet föl véleményünk szerint. És vártuk, mert Kóka pártelnök úr a köztársasági elnök úrnak írt levelében ígéretet tett arra, hogy mire februárban a parlament elé kerül vissza a törvényjavaslat, addigra ezeknek a végrehajtási rendeleteknek legalábbis a vázlata vagy az elképzelések hozzáférhetőek lesznek. Sajnos ennek nyomát nem láttuk, pedig anél kül nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen miről fog szavazni a parlament. Megítélésünk szerint a törvényjavaslat a szolgáltatók egy jelentős részét teljes bizonytalanságban tartja. Emlékezzünk vissza, decemberben nagy vita volt arról, hogy a területi kórház ak esetében - és itt tulajdonképpen az önkormányzatisággal való kapcsolattartás, az önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége is bejön a képbe - bizonytalanság van, mert a törvény azt mondja, hogy egy majdan megalkotandó elérési és minőségügyi szabályo k alapján döntheti el az adott biztosító, hogy szerződést köte az adott intézménnyel, vagy sem. Ez is alkotmányellenes. Nagyon érdekes az, hogy az állampolgári jogokat mennyiben érinti. Itt mindenki azt mondta a kormányoldalon, hogy az állampolgár semmit nem fog észrevenni, nem sérülnek a jogai. Úgy gondoljuk, hogy nagyon keményen sérülnek a jogai, és ez is alkotmányba ütközik, hisz a szabad orvosválasztás joga szűnik meg, illetve az alapellátás szintjén marad, a szabad orvos, illetve intézményválasztás j oga szűnik meg. Lehetne idézni az Alkotmánybíróság több döntését, amely alanyi jogként határozza meg tulajdonképpen az egészségügyi törvényben lefektetett és az
