Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az Országgyűlés politikai nyilatkozata a demokratikus Kubáért címmel politikai nyilatkozattervezet részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ERDŐS NORBERT (Fidesz):
3534 Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, Fidesz: “Benedek Fülöpnek mennie kell” címmel. Megadom a szót a képviselő úrnak, ötperces időkeretben. ERDŐS NORBERT (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Államtitkár Asszony! A vadászterületek kijelölésének időpontja 2007. február 28. napjával lejárt. A Békés megyei Bélmegyeren működő földtulajdonosi közösség tíz éven keresztül folytatott példaértékű vadgaz dálkodást, ezek után méltán várhatták nyugodt szívvel a vadászterület kijelölését, annál is inkább, mivel az általuk bejelölt területen mintegy 2600 hektár körüli saját tulajdonú termőföldjük fekszik, de a terület vadászati jogát még jelentős mennyiségű me ghatalmazással is meg tudják erősíteni. A bélmegyeri gazdák minden esetben szabályosan jártak el, ám a Békés megyei FMhivatal mégis talált ürügyet arra, hogy ne kaphassák meg a területet. A Bélmegyeri Földtulajdonosok Közösségének 2006. szeptember 21ei g yűlésének elbírálását látszatintézkedésként a KomáromEsztergom megyei vadászati és halászati osztályhoz tették át. Ez a fórum kötelező módon végrehajtotta megbízói, elsősorban Benedek Fülöp, az akkori szakigazgatás felügyeletét ellátó szakállamtitkár utas ításait. Például a bélmegyeri földtulajdonosi közösség 2006. szeptember 21ei gyűlését mindig valamilyen mondvacsinált indokkal utasították el, amelyet a másodfok döntése minden esetben semmissé tett. Végül látszat határvonalkijelölési értelmezésekkel nem hagyták jóvá a vadászterület kijelölését. Emiatt fél éve folyik a pereskedés a KomáromEsztergom Megyei Bíróságon. A Bélmegyeri Földtulajdonosok Közössége szakértői vélemények beterjesztésével bizonyította, hogy nem valósak a hatóságok által leírt indokok , mert a határkijelölés minden tekintetben szabályos és alkalmas az egyedi beazonosításra. Ennek ellenére 2008. május 16án a mezőgazdasági szakigazgatási hivatali központ és az ellenérdekelt fél képviselői valótlanul azt állították, hogy ők nem kapták meg a szakértői anyagot, amit a Magyar Postától megkért tértivevények egyértelműen cáfolnak. Sajnálatos tényként kell elmondanom azt, hogy a Benedek Fülöpféle meghatalmazásokkal kapcsolatos visszaéléseket 2007. szeptember 18án kihallgatáson közölték a bélme gyeri gazdák Sirman Ferenc szakállamtitkár úrral. Ő akkor gyors választ ígért - ez három hónapba került , és semmitmondó választ adott. Pedig neki abban a helyzetben - figyelemmel a szakhatósági és bírósági döntésekre - lett volna lehetősége felelősségrev onást kezdeményezni. A Bélmegyei Földtulajdonosok Közössége az ügy meggyorsítása érdekében a meglévő 8400 hektár zárványterületre 2008. március 11én földtulajdonosi gyűlést tartott, melyben 56 százalékos földtulajdonosi akarattal döntött a kialakult zárvá nyterület hasznosításáról. A Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati és halászati osztályának osztályvezetője mintegy 60 nap alatt nem volt hajlandó a beadott kérelmüket elbírálni. A kialakult helyzetben a bélmegyeri és tarhosi gazdák f élpályás útlezárással tiltakoztak az ügyben érintett személyek, így Benedek Fülöp és a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati és halászati osztályának tevékenysége ellen, valamint elindult az ügy uniós jogi fórumok elé vitele is. Minte gy az útlezárás retorziójaképpen a Bélmegyeri Földtulajdonosok Közössége március 17ei gyűlését azzal utasították el, hogy nincs meg a szükséges egyharmadnyi lefedettség. Ezt úgy sikerült elérnie a vadászati és halászati osztály vezetőjének, hogy a legnagy obb bélmegyeri gazda 700 hektáros földjéről szóló meghatalmazásán, figyelmen kívül hagyva hatáskörét és a vonatkozó jogszabályokat, hamisnak titulálta az aláírást. Tette ezt egy olyan gazdával, aki együtt demonstrált a hozzá hasonlóan kisemmizésre ítélt bé lmegyeri földtulajdonosokkal. Ezt követően - még mielőtt ez a határozat jogerőre emelkedett volna - kényszerhasznosítás keretében mintegy kettészelte a földtulajdonosi közösség területét, így annak egyik részét a kárászmegyeri részhez, míg a másikat Körösl adányhoz csapta.
