Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az Országgyűlés politikai nyilatkozata a demokratikus Kubáért címmel politikai nyilatkozattervezet részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
3533 DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A felszólalásom címét úgy jelentettem be, hogy “Nemzeti örökségünk időszerű útjelzője”. Az Országgyűlés 2008 tavaszi ülésszakának végén időszerű á tgondolni teljesítményeinket, sikereinket és sikertelenségeinket a nemzeti örökségünk fényében. Az világos, hogy mi, magyarok akkor valósítjuk meg önmagunkat, ha szabadon élhetünk, ami azt jelenti, hogy a népképviselet intézményeivel kormányozzuk magunkat. Példát hozok elő a múlt évszázadból. Az 1945. november 4én megválasztott Nemzetgyűlés példaértékű, általános, titkos választás alapján jött létre: a jogosultak 92 százaléka elment voksolni, amikor 83 százalékban a demokratikus polgári pártokra szavazott. Országvilág elismeréssel nyilatkozott. Másnap egy vezércikkben a New York Times Magyarországot - idézem - a demokrácia fellegvárának nevezte. Tudtuk mindannyian, hogy a szovjet megszállás nemhogy nem csökkentette a nemzeti akarat kifejezésének hitelesség ét, hanem éppen a magyar nép bölcsességét fokozta, és bátor kiállását bizonyította. A stabilizálódó intézményrendszerrel az ország sikeresen haladt az újjáépítés útján a békeszerződés és szuverenitás felé. Ezt a fejlődést szakította meg 1947 februárjában a z a szovjet puccs, amely utat nyitott a kommunista hatalomátvétel felé. A Szovjetunió megszegte a Jaltában kötött szerződés szellemét, amikor a Vörös Hadsereg osztaga elhurcolta a magyar polgári politika vezérét, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. Jómagamat és öt képviselőtársamat mentelmi jogunk megsértésével vetettek fogságba. Nem volt, tisztelt Országgyűlés, kommunista hatalomátvétel Magyarországon. A szovjet katonai erők átadták a kormányzást a kisebbségnek. A szovjet katonai beavatkozás t a jaltai szerződés megszegéseként gyalázatos szovjet puccsnak minősítette Truman elnök Washingtonban. A Szovjetuniót felszólította az Egyesült Államok és NagyBritannia, hogy tartsa be kötelezettségét. Ebben a becsapott állapotban az USA olyan felkészülé sre szánta el magát, olyan szövetségi rendszer létrehozatalába kezdett, amely elvezet majd a szabadságjogok érvényesüléséhez mindenütt. Ez az elhatározás valósult meg a NATO által 1990ben, a gyarmatbirodalom szétesésével. (23.10) Bár hosszú negyven eszten dő erőfeszítését igényelte a feladat, sor került a Jaltában kinyilatkoztatott idea és kötelezettségek érvényesítésére. Tény az is, hogy hosszú távon, ami négyöt évtized erőfeszítését követelte - tehát történelmi távlatban - a Szovjetunió nemcsak hogy ráké nyszerült a nyilatkozatokat betartani, hanem csődbe is ment, és szétesett az évszázadok során összetákolt, összekovácsolt nagy orosz birodalom. Tisztelt Ház! Íme, voltak idők, amikor a mi magyar demokratikus választásunk eredményeinek eltiprása még nagypol itikai átrendezéseket is elindított. Manapság, amikor a magyar nép nem érzi jól magát, aligha kérdéses, hogy megbékélésünknek és önbecsülésünknek javára lesz, ha a népképviselet eszközéhez nyúlunk. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábo r) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár asszonynak. HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Lényeg ében csak a képviselő úr számára szeretném jelezni, hogy írásban fogja megkapnia a választ az Oktatási Minisztérium részéről. Erre kértek föl, hogy ezt jelezzem önnek, illetve a tisztelt parlamentnek a jegyzőkönyv kedvéért. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kösz önöm, államtitkár asszony.
