Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3523 A Magyar Demokrata Fórum szerint a tervezet a meghirdetett célokat nem tudja kielégítően ellátni, több o kból sem. Sajnálatos módon nem ismeretes olyan, minden érdekelt által konszenzussal elfogadott nemzeti agrárcélrendszer, amelyhez jelen jogszabálytervezet illeszkedhetne. Ez a tény a magyar agrárszabályozásnak olyan kerékkötője, amely közel másfél évtizede évről évre hátrányos helyzeteket, koncepciótlan pillanatmegoldásokat hoz. Ez okozza, hogy olyan sarkalatos kérdésekben, mint a földbirtokpolitika, a keservesen összehozott ötpárti egyeztetés néhány ülés után eredménytelenül felbomlott, és a kormányzó pár tok ezután erőből voltak “kénytelenek” egy, az Alkotmánybíróság előtt azután könnyedén megtámadható intézkedést hozni. Tehát mely agrárpolitikai célt szolgálja a jelen törvényjavaslat? A szövegben több hivatkozást találunk erre vonatkozóan. Az anyag tényké nt utal arra, hogy 2011től a földvásárlási moratórium lejártával a jelen jogszabálytervezetben megjelenő támogatási jogosultság valamilyen védelmet jelentene a külföldiek földvásárlási szándékaival szemben. Ha már a nemzetpolitikai céloknál tartunk, nekün k kézzellábbal kell követelni a moratórium lehetséges hároméves meghosszabbítását ahelyett, hogy tényként kezelnénk a 2011es időpontot. Nem úgy tűnik ugyanis, hogy a magyar a földpiacon vásárlóerő dolgában egyenlő volna, vagy felvehetné a versenyt a külf öldivel. Ezzel párhuzamosan az is látszik, hogy az a réteg, amely az uniós országokban a termelés gerincét adja, és az ottani agrárpolitikák célkeresztjében van, tehát a középméretű gazdaságok, nálunk évről évre csak a túlélésre koncentrál, domináns szerep re belátható időn belül, de 2011ig egészen biztosan nem tesz szert. Ugyanekkor e gazdálkodói körnek igenis nehézséget okozhat a földvásárlásban a jelen jogszabálytervezet. Halkan jegyzem meg, hogy ha valóban ezt a lépést tekinti a kormányzat a magyar föld ek megvédésére alkalmas eszköznek, és összehasonlítom például a franciák földvédelmi eszköztárával, akkor az összehasonlítás eredménye egyenesen lesújtó. Meghozni az utolsó órák előtt egy valódi magyar érdekeket tükröző és védő földbirtokpolitikai koncepc iót, igen, ez volna méltó feladat. Megjegyzem, a Magyar Demokrata Fórum dolgozik is ezen a témán. Tisztelt Országgyűlés! Akkor is sok a kérdőjel, ha azt vizsgáljuk, kit és hogyan motivál a jogszabály bevezetése, és milyen érdekeket szolgálhat. Sokan sok pé ldát, esetet hoznak ennek az illusztrálására. Nekem felrémlik a motiváció kapcsán, amikor miniszter úr egy gazdatájékoztatón azt mondta, hogy lesznek kultúrák, amelyek termelése akár meg is szűnhet, ilyen volt szerinte a dohány, olyan jól járnak a támogatá ssal a gazdák, hogy termelni már nem is fognak, hiszen a támogatás akkora jövedelmet biztosít. Ez a rendszer bizonyosan úgy fog hatni némelyekre, hogy a kisebb ellenállás irányát követve alibi termelésre rendezkednek be. Ismerve a magyar sajtó egy részének beállítottságát, biztos vagyok benne, hogy az esetleges bevezetés után azonnal megjelennek írások a munka nélkül úgymond nagy pénzeket bezsebelő parasztokról, és abban is biztos vagyok, hogy a már ma is tapasztalható, oktalan, káros, sokszor presszionált médiaakciók további romlását fogják okozni a magyar mezőgazdaság társadalmi presztízsének. Már hallom is az ellenvetést, hogy a 18 kritériumból álló keresztmegfeleltetési szabályokkal a gazdák kötelezettségei tulajdonképpen növekednek, és ez mint motiváció felülírja az előbb elmondottakat. Minden tapasztalat arra mutat, hogy a hazai intézményrendszer rendkívüli módon hajlamos szolgai stréberséggel túllihegni az uniós előírások teljesítését. Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy ezen előírások ellenőrzése még a régi tagállamok gyakorlatában is zavart okozott a gazdálkodók munkájában, akkor biztosak lehetünk abban, hogy honi ellenőrző szerveink rátesznek egy lapáttal. Ha az érdekeket és érdeksérelmeket vizsgáljuk, biztos vagyok abban, hogy képviselőtársaim minda nnyian találkoztak olyan gazdálkodókkal, földtulajdonosokkal, akik jelentős sérelemként érzik, hogy tulajdonosi jogaik gyakorlásában a földbérlői érdekkör megakadályozza vagy olykor gátolja őket. Ezen nincs is mit csodálkozni. A magyar hagyományoktól telje sen idegen rendszer és a bevezetés körülményei felkészületlenül érték a gazdákat, és valódi sérelmeket generáltak. Ha valaki betegsége vagy bármi más okból bérbe adta a földjét, és azt vissza akarja venni saját művelésbe, vagy bérlőt
