Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3519 családja boldogulását. Nyilvá nvaló, hogy a kistulajdonosok földjeiket haszonbérbe adás útján hasznosítják, mint az Unió minden tagországában, és ezért alakult ki napjainkban az az egyáltalán nem negatív helyzet, amit az indokolás is tényként említ, hogy agrártámogatásra jogosult mezőg azdasági földhasználó hazánkban mintegy 200 ezer részben természetes személy, részben kft., részben rt.ként működő jogi személy. A törvényjavaslat ezt a helyzetet kívánja konzerválni és a szereplők státusát bebetonozni. A javaslat szerint a 2009ben önmag ukat mezőgazdasági termelőként regisztrálók, amennyiben megfelelnek a törvényi és támogatási feltételeknek, megkapják a mezőgazdasági támogatást az akkor használatukban levő földterületre, függetlenül attól, hogy a terület tulajdonosai vagy haszonbérlői. E z helyes döntés, hiszen a mezőgazdasági támogatást a földhasználó kapja meg. A mindenkori földhasználó, akár tulajdonosként, ha a földjét maga használja, akár haszonbérlőként, ha más tulajdonát használja. Azzal azonban, hogy a mezőgazdasági támogatás forga lomképes vagyoni értékű joggá válik, sajátos helyzet fog kialakulni azon földtulajdonosok hátrányára, akik jelenleg és a fordulónapon földtulajdonukat nem maguk művelik, hanem haszonbérlet útján hasznosítják. Gondoljuk végig a szabályozás közgazdasági logi káját! A jelenlegi földhasználók az SPSrendszerre való áttérés időpontjában a használatukban lévő földek után kapják meg a támogatást, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben jogosult terület hiányában a földhasználó a támogatást - ahogy idéztem - három évig nem tudja igénybe venni, és nem is értékesíti, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis az adott gazdaság számára elvész. Ilyen aspektusból ez fenyegetettség lehet a haszonbérlő felé, de ennek a szabályozásnak igazi - és tragikus - üzenete a földet bérbe adó földtulajdonos felé szól. Mondjuk ki világosan: ez a szabályozás, miután megteremti három évre a földhasználónak azt a lehetőséget, hogy akkor is rendelkezzen a fordulónappal megállapított mezőgazdasági támogatással, ha nincs a használatában termőföld, arra fogja sarkallni a földbérlőket, hogy radikálisan csökkentsék a haszonbérleti díjat. Hiszen amennyiben a földtulajdonos ezért felmondja a haszonbérleti szerződést, és önmaga kíván gazdálkodni, vagy földjét más haszonbérlőnek kívánja bérbe adni, ezt me gteheti, de hiába szünteti meg a földbérleti szerződést, földje a szabályozás következtében támogatás nélkül marad. Az más kérdés, hogy egy haszonbérleti időszak alatt a bérleti szerződést hogyan lehet csökkenteni és mi módon, lehet, hogy csak a fordulópon ton, vagy ha lejárt a szerződés, akkor lehet ezt csökkenteni, de akkor is megvan a lehetőség, akkor is a földtulajdonos kiszolgáltatottsága - amiről mások is beszéltek - itt tetten érhető. Erről nem beszéltünk eddig. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Ez a szemp ont az utóbbi napok megbeszélésein merült fel, egy társasággal beszéltem, hogy egyszerűen a haszonbérlő nemhogy megemeli a haszonbérleti díjat a fordulópontkor, hanem lejjebb viszi, mert kezében van a döntés lehetősége, a támogatás. Ez nagyon figyelemremél tó gyakorlati észrevétel, amit itt el kívántam mondani, és tudjuk, hogy ami megtörténhet, az meg is történik - Murphy óta. A mezőgazdasági támogatás forgalomképes vagyonértékű joggá tétele ezt fogja eredményezni, illetve ezt is eredményezheti. Persze mondh atnánk, hogy a földtulajdonosnak nem kötelező felmondani a földbérleti szerződést, sőt támogatás nélkül is tud gazdálkodni. Nem akarom a szót már szaporítani, azonban ebben a helyzetben a piaci szereplők szerződéses szabadsága - mert erről is szól a történ et - és egyenlősége úgy érvényesül majd, mint ahogyan a gazdagnak és a szegénynek egyaránt joga van a téli hidegben a híd alatt aludni - azaz: nem érvényesül. Amennyiben a képviselőtársaim közül az előerjesztő is vitatja ezt az okfejtést, és azt gondolja, hogy ez alapot nélkülöz, akkor hadd idézzem a törvényjavaslat indokolásának 30. oldalán lévő megállapítást, amelyet az előterjesztő írt alá - idézem. (22.10)
