Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 9 (154. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3518 A törvényjavaslat indokolása szerint - idézem: - “a támogatási rendszer elenge dhetetlen módosítására vonatkozó döntés az elkövetkezendő időszak legnagyobb fajsúlyú, és szinte az utolsó nagy horderejű nemzeti agrárpolitikai döntés”. Sietni kell a törvényjavaslat elfogadásával. De vajon miért? Ismét idézek a törvé nyjavaslat általános indokolásából: “Fontos leszögezni, hogy a Bizottság soha nem vitatta el Magyarország jogát, és még csak nem is próbált minket a SAPSban maradásra bírni.” Ez így igaz. A bizottság azonban nem is szorgalmazza, pláne nem is írja elő köte lezően az SPSrendszerre való gyors áttérést. Sőt, ahogy hallottuk - ezt Font Sándor képviselőtársam előadásából már mindannyian tudjuk , 2013ra kitolta az áttérés kérdését. Fontos kiemelni - és megint idézem , hogy “az SPSmodellváltás alapvetően azt j elenti, hogy a támogatási jogosultság milyen elvek szerint kerül kiosztásra”. Ez a kardinális megállapítás a törvényi indokolás 22. oldalán található meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak ez a lényege. Ez a törvényjavaslat a támogatási jogosultságot a törvénytervezet 1. §ában mezőgazdasági vagyoni értékű joggá emeli. Miért lényeges ez? Azért, mert a vagyoni értékű jog önmagában értéket képvisel, sőt a törvényjavaslat megteremti e jog forgalomképességét is. A vagyoni értékű jog fogalma magyar jogrendszerben nincs definiálva. Vagyoni értékű jog például az özvegyi haszonélvezeti jog vagy a szerzői jog, de e jogok mögött minden esetben létező jogtárgyak vannak: lakástulajdon, zenemű, irodalmi mű s a többi. Önmagában tehát a vagyoni értékű j og nem áll meg és nem funkcionál. Tehát önmagában. A magyar jog a túlélő házastársnak a törvény erejénél fogva haszonélvezeti jogot biztosít az elhalt házastárs vagyonára, feltéve persze, hogyha az elhalt fél után maradt vagyon. Ha nem maradt vagyon, úgy a vagyoni értékű jog nem funkcionál, és nincs mögötte tartalom. Ezt a problémát az előterjesztés érzi, hiszen a törvényjavaslat részletes indokolásban utal arra, hogy a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv 90. § (1) bekezdése értelmében csak birtokba vehe tő dolog lehet a tulajdon tárgya. Le kell szögeznünk, hogy a hazai jogszabályozás nem ismeri a jogon fennálló tulajdon intézményét. Ebből következően aggályos az a felfogás, amire a törvényjavaslat alapít, hogy a támogatás kiosztásával, mint sajátos jogcím mel, a támogatási jogosultság a mezőgazdasági termelő tulajdonába kerül. A polgári jogi szabályozás ettől fordított logikát követ. Az író először megírja a regényt, és a regényen fennálló dologi jog alapozza meg az író szerzői jogát. A szerzői jog létének és gyakorlásának azonban természetesen feltétele maga az irodalmi mű. A mezőgazdasági támogatás azonban egy ígérvény, egy lehetőség, és nem több. Ily módon tulajdon tárgya nem lehet, és forgalomképessé sem tehető. Miért van akkor ilyen szabályozásra szüksé g? Ismét idézek a törvényjavaslat indokolásának 23. oldaláról. “Az SPSrendszerben a termelői közvetlen támogatás elsősorban már nem bizonyos termékek folyamatos ellátásához kötött, hanem egyénileg meghatározott, korlátozottan forgalomképes, a termelői köt elezettségtől elszakadó támogatási jogosultság alapján lehet támogatáshoz jutni. A kiosztott támogatási jogosultság a gazdaság tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult terület alapján lehet támogatásként érvényesíteni. Amennyiben jogosu lt terület hiányában az üzem a jogosultságot vagy annak egy részét három évig nem képes támogatásként igénybe venni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis az adott gazdaság számára elvész.” A kárpótlási és szövetkezeti törvények végrehajtása óta számta lanszor elhangzott e Ház falai között is az a negatív megállapítás, hogy a magyar mezőgazdaság gondjait jórészt az okozza, hogy közel másfél millió földtulajdonossal kell számolni mint agrárgazdasági szereplővel hazánkban. (Az elnöki széket dr. Világosi Gá bor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ez azért is képtelen állítás volt mindig, hiszen józan ésszel nem képzelhető el olyan földtulajdonos, aki úgy gondolja, hogy egy hektár körüli földjén gazdálkodva teremti meg maga és
